CSATLAKOZZ!
HÍRLEVÉL
2010.10.19

Pozitív a fogadtatása a második gazdasági akciótervnek

Az országos szakmai érdekképviseletek bizakodva fogadták a második gazdasági akciótervben felvázolt intézkedéseket. Míg az agrárszervezetek a Széchenyi-kártya bevezetését üdvözölték, addig a vállalkozások érdekképviselete a határozott lépések folytatását kéri a kormánytól.

Az agrár-érdekképviseleti szervezetek egyöntetűen támogatják a Széchenyi-kártya bevezetését az agráriumban, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben ismertetett második akcióterv egyik intézkedéseként jelentett be.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke úgy fogalmazott: a Széchenyi-kártya bevezetése az agráriumban teljesen indokolt, mivel a kis- és közepes vállalkozások eddig csak igen kevés forráshoz jutottak. Ez a most bejelentett intézkedés viszont mentőövet jelent számukra, ugyanis többletforráshoz juttatja őket.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese is úgy vélte, hogy minden olyan új kezdeményezés támogatható, amely új forrást biztosít a gazdálkodók számára.

Amellett, hogy az AGRYA, azaz a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége is támogatja a Széchenyi-kártya bevezetését az agrárium területén, Weiss Miklós szerint "az ördög a részletekben van". Azaz a kártya tényleges megítélése nagymértékben attól függ majd, hogy mekkora lesz a kamat mértéke - fogalmazott.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója szintén üdvözölte a Széchenyi-kártya bevezetésének tervét. Rámutatott arra, hogy a zöldség- és gyümölcságazatban működő kis- és közepes vállalkozások számára többletforrást jelent a kártyával igénybe vehető forrás. Ezt már az első Orbán-kormány idején megtapasztalhatták az ágazatban működő vállalkozók, amikor igen népszerű volt a Széchenyi-kártya körükben.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szintén örömét fejezte ki a kártya bevezetésével kapcsolatban.

A vállalkozások várták a határozott lépéseket

A vállalkozók a kormánytól azt várták, hogy határozott lépéseket tegyen az adórendszerben, a működtetésben, az adminisztrációs terhek csökkentésében. A második gazdasági akciótervben bejelentett intézkedések ezt tükrözik, és összhangban vannak a választási programban megfogalmazottakkal - mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke.

Az OKISZ ügyvezető társelnök kulcskérdésnek neveztek a foglalkoztatás erősítését, és támogatják a nők munkaidős részfoglalkoztatásának támogatását.

Vadász György példaként említette, hogy Hollandiában a részmunkaidőben foglalkoztatott nők száma a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők számának 72 százaléka, míg Magyarországon ez nem éri el a 8 százalékot.

Vadász György kijelentette: egyetértenek az oktatás, az egészségügy, a közszolgáltatás megreformálására irányuló szándékával. Az egészségügyre sokat költ az ország, ami nem látszik meg az eredményben.

Szerinte az oktatás nem tartott lépést a globalizáció fejlődésével, a foglalkoztatási gondokat egyes esetekben a túlképzés idézte elő. A felsőfokú oktatási intézmények a tanulók felvételében voltak érdekeltek, és nem volt biztosított az elhelyezkedésük a munkaerőpiacon.

Az iparszövetség egyetért a bürokrácia csökkentésével, amiről a rendszerváltás óta minden kormány beszélt - hangsúlyozta Vadász György. Utalt arra, az EU is rögzítette, hogy csökkenteni kell az adminisztrációt, a bejelentett 5 százalékos mérséklés csak az első lépés lehet az uniós elvárás eléréséhez - vélekedett Vadász György.

A foglalkoztatás bővítését szolgálja a terv

Palkovics Imre szerint a bejelentett intézkedéscsomag az optimumot hozza ki a mai lehetőségekből, az adótörvény élénkíti a belső piacot, és a megtakarítások, valamint a fogyasztás növekedése elősegíti a munkahelyek megőrzését és újak teremtését.

Az is racionális intézkedés, hogy nem a társadalmat, a munkavállalókat nyúzzák tovább, hanem a közös teherviselésbe bekapcsolják a nemzetközi befektetőket is - vélekedett.

A MOSZ elnöke szerint a magyar munkaerőpiacon nagymértékű rugalmasság tapasztalható, azonban az előző kormányok gazdaságpolitikája miatt ennek nem volt hozadéka a foglalkoztatás bővítésére. A most bejelentett adó- és gazdasági csomag eredményeképpen vélhetően több ember, köztük női munkavállalók tudnak bekapcsolódni a munkaerőpiacra, és válnak adófizető polgárrá - hangsúlyozta Palkovics Imre.

Az optimális megtakarítás másfél millió forinttal növekszik a lakás-takarékpénztárakban

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentése szerint több ponton módosul a lakás-takarékpénztári törvény, mivel a kormány támogatja az előtakarékosságot.

Azzal, hogy a megtakarítási idő 8-ról 10 évre növekszik - az állami támogatással együtt - a teljes támogatást kihasználó optimális szerződéses összeg a mai 6,5 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.

A lakás-takarékpénztárnál a szerződéses összeg az ügyfél megtakarításából, az állami támogatásból, valamint azok kamataiból áll össze. Az ügyfél az éves megtakarítása után 30 százalék, de legfeljebb 72 ezer forint támogatást kap az államtól. Ez növekszik most 8 helyett 10 évre.

A másik változás az áthidaló hitelekhez kapcsolódik. A fő szabály szerint annak jár hitel a pénztártól, aki négy évig már takarékoskodott. Áthidaló kölcsönt kaphat viszont két év takarékosság után az ügyfél, ha a szerződéses összeg negyedét már megtakarította. Az ilyen kölcsönökre a pénztárak jelenleg a szabad eszközeik 20 százalékát fordíthatják, a többit állampapírban, likvid eszközben tartják. Azonnali áthidaló kölcsönt is adhat a pénztár - előírt megtakarítási idő nélkül - de erre csak a szabad pénzeszközeinek az 5 százalékát fordíthatja.

Mint Ferencz Iván elmondta, a javaslat szerint megszűnne a kétféle áthidaló kölcsön megkülönböztetése, a pénztárak pedig a szabad pénzeszközeiknek a 75 százalékát fordíthatnák erre a célra.

A vezető jogtanácsos beszélt egy harmadik módosításról is. Ennek lényege, hogy a közeli hozzátartozók lakás-takarékpénztári megtakarításai egymás között szabadabban lesznek felhasználhatók. Például ha a szülők kötöttek ilyen szerződést a gyerekeik nevére, majd a szerződéses összeget a család házának felújítására akarják fordítani, akkor nem kell gyámhatósági engedélyt kérni a jövőben.

Gergely Károly a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója már korábban úgy nyilatkozott, hogy a változások nyomán lényegesen
többen kötnek lakás-takarékpénztári szerződést. Magyarországon a népesség 12 százalékának van pénztári szerződése, ez az arány Németországban 45, Ausztriában 50, míg Csehországban 55 százalék.

A kamara örül a szakképzés átalakításának

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) örül a szakképzés átalakításának, ami megnyitja a lehetőséget arra, hogy 2011. szeptember 1-jétől a gyakorlatigényes szakmákban a szakképzés a kamara felügyelete alá kerüljön - mondta Parragh László.

Az MKIK elnöke szerint a kormányfő ígéretei köszönnek vissza a második gazdasági akciótervben. A gazdaság szereplőinek tetszik az a gondolat, amelyben a miniszterelnök az önkormányzatok, az egészségügy és az oktatás átalakítására utal, mert a kamara szerint ez a fenntarthatóságnak alapvető eleme - tette hozzá.

A kamara elnöke szerint a második gazdasági akciótervben bejelentett intézkedések helyes irányba tett lépések, és tükrözik az ország számára meglévő lehetőségeket.

Figyelmébe ajánljuk