CSATLAKOZZ!
HÍRLEVÉL
2010.11.16

A nemzeti adatvagyon az állam felügyelete alá kerül

Az állam számára a kiemelten fontos adatbázisok üzemeltetésének és kezelésének állami feladattá kell válnia - jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a nemzeti adatvagyonról szóló új szabályozásról beszélt. Mint emlékeztetett, a kormány már tavasz óta arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti adatvagyon védelme nem megoldott. Az elmúlt hetekben tapasztalt agrártámogatások körül kialakult anomáliák is megerősítették mindezt - húzta alá. Magyarázatképpen hozzátette, az adatbázisok kezelése az előző kormányok idején magáncégekhez került, ami rengeteg biztonsági és megbízhatósági kérdést vetett fel. A jelenlegi rendszer nem hatékony, drága és a kormány számára rengeteg kockázatot jelent.

Az állam számára a kiemelten fontos adatbázisok üzemeltetésének és kezelésének állami feladattá kell válnia - szögezte le a tárcavezető, aki kitért arra is, hogy az elektronikus nyilvántartások védelmének jogi környezetének előkészítését már nyáron elkezdték. Mint mondta, ezen a területen is érvényesülnie kell a közérdeknek.

A nemzeti adatvagyon területén átfogó és teljes megújulásra van szükség, az üzemeltetés pedig biztonságosabb és olcsóbb - jegyezte meg Fellegi Tamás, kiemelve: az infokommunikációs területen a közbizalomnak ismét helyre kell állnia. Erre jelent megoldást a nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvény, ami meghatározza az adatvagyon fogalmát, rögzíti a nyilvántartások alapkövetelményeit, és leszögezi, adatfeldolgozó jellegű feladatokat kizárólag állami szerv, vagy 100 százalékos állami tulajdonú cég végezhet el. Emellett a kormány bevezet egy új büntetőjogi kategóriát, a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmény fogalmát. A változás biztonságosabb és hatékonyabb feladatellátását tesz lehetővé - fűzte hozzá Fellegi.

A törvény 2011. december 31-ig szab határidőt arra, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter döntsön az elektronikus nyilvántartások megfelelőségéről, azaz a jövő év végéig a jelenlegi szerződéses viszonyokat módosítva állami irányítás alá vegyék a rendszert. Fellegi ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú tárgyalási folyamatot kell végrehajtani, ugyanis a változás 70 céget érint.

Újságírói kérdésre reagálva a tárcavezető úgy fogalmazott, a nyugdíjadatokat is a kiemelt, állami kezelésű körbe sorolta, de jelezte, csak később dől el, hogy a magánnyugdíjpénztári adatok is bekerülnek-e ebbe a körbe.

A Nemzeti Kármentő Alap nyilvános

Nagy Anna a Magyar Kármentő Alapról szóló mai cikkre reagálva elmondta, nagyon reméli, hogy az írás egyszerűen felszínes, de nem rosszindulatú. Ismeretes, a Blikk mai számában arról írt, hogy közel 1,2 milliárd forint adomány gyűlt eddig össze a vörösiszap-katasztrófa sújtotta területek megsegítésére. A befolyt összeget a Magyar Kármentő Alap kezeli, azt azonban sűrű homály fedi, hogy a pénzt hogyan és milyen elv alapján osztották szét.

A kormányszóvivő nagyon károsnak nevezte, hogy az újságok játszanak az emberek bizalmával. Leszögezte: fontos, hogy tisztába tegyenek néhány információt a Magyar Kármentő Alap működésével kapcsolatosan. Mint fogalmazott, az Alap teljesen nyilvánosan működik, minden intézkedése publikus, melyek megtalálhatók az alábbi oldalon is. Nagy Anna kitért arra is, hogy ebből az alapból kizárólag az önkormányzatok kaphatnak pénzt, és a mai napig két önkormányzat számára - Kolontár és Devecser - kellett kiosztani egy gyorssegélyt: 33 millió 400 ezer forintot.

A többi kifizetés kizárólag akkor történik meg, ha mindenki pontosan eldöntötte, miképp tervezi tovább az életét. Ezt követően ugyanis az önkormányzatok fognak egyéni szerződéseket kötni a károsultakkal, és csak ezután fognak megtörténni a kifizetések. Hozzátette azt is: a kifizetésekről a kármentő bizottság dönt.

Figyelmébe ajánljuk