CSATLAKOZZ!
2011.02.16

Alkotmány: mik az MSZP konkrét kifogásai?

Cser-Palkovics András szerint furcsa, hogy az MSZP nem vesz részt az alkotmányozás parlamenti folyamatában és az is különös, hogy az MSZP az egyetlen párt, amelynek a konkrét véleménye nem ismert az Országgyűlés előtt fekvő alkotmány-koncepcióval kapcsolatban.

A fideszes képviselő a Parlamentben hangsúlyozta: azzal, hogy a kormánypártok döntése értelmében az eseti bizottság által készített koncepció nem lesz végleges normaszöveg, a frakciók tulajdonképpen újabb lehetőséget kaptak véleményeik bemutatására és kifogásaik ismertetésére. Ehhez képest az MSZP továbbra sem hajlandó elmondani konkrét kifogásait a javaslattal kapcsolatban, holott a Jobbik már ismertette, hogy mivel nem ért egyet, és az LMP is kifejtette, hogy elsősorban nem tartalmi problémái vannak a koncepcióval - mondta Cser-Palkovics András. Hangsúlyozta: szeretné hallani, hogy mit gondol az MSZP a parlament által tárgyalt alkotmány-koncepcióról.

A kormánypárti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az eseti bizottság javaslata bővítené az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségét, és változtatna a bizalmi indítvány intézményén is: a jövőben nem kellene miniszterelnököt jelölni a bizalmi indítvány beadásakor, és elfogadása esetén nem járna új miniszterelnök automatikus megválasztásával. Emellett változás lenne, hogy a képviselők egyharmada kezdeményezhetne bizalmi indítványt - a jelenlegi egyötöd helyett - és egy képviselő egy ciklusban csak egy indítvány aláírásában vehetne részt.
Az új alkotmánynak a kor kihívásainak kell megfelelnie

Horváth Zsolt (Fidesz) felszólalásában a leendő közpénzügyi fejezet fontosságáról beszélt. A kormánypárti politikus szerint az új alkotmánynak az új kor kihívásainak kell megfelelnie, és ezek közé tartozik a közpénzügyi fejezet témájának előtérbe kerülése is. Horváth Zsolt szerint ebben a fejezetben a költségvetés, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kell, hogy mindenképpen szerepeljenek.

A konkrét koncepcióval kapcsolatban a fideszes képviselő azt emelte ki, hogy abban az szerepel: amennyiben egy adott év március 31-ig nem sikerül elfogadni az azévi költségvetést, akkor az államfő feloszlathatja az Országgyűlést.
Az alkotmány a nemzet, az ország immunrendszere

Kővári János (Fidesz) közölte: az alkotmány a nemzet, az ország immunrendszere. Annak kapcsán, hogy a készülő koncepció szerint az új alkotmányt nem lenne szükség népszavazásra bocsátani, azt mondta, a népszavazások Magyarországon általában nem voltak eredményesek. Véleménye szerint nem lehet azzal vitatkozni, hogy az élet a fogantatás pillanatától élet. Hangsúlyozta azt is: az alkotmánynak meg kell erősíteni a házasság és a család intézményét. Úgy fogalmazott, Magyarország szellemi javait is felvásárolhatják más nemzetek, ha nem fordítunk rá kellő figyelmet.

Iván László (Fidesz) kétperces felszólalásában kiemelte: az alkotmányban rögzíteni kell az időskor védelmét.
A gyermekek szavazati jogáról

Szatmáry Kristóf (Fidesz) a gyermekek esetleges szavazati jogának megadásáról beszélt. Véleménye szerint a gyermekvállalás fontosságát elismerő passzusnak akkor van értelme, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy nagy társadalmi problémával állunk szembe. Megjegyezte, hogy 40 év múlva Magyarország területén alig 8,5 millió ember él majd. A mai fiatalok átlagosan 2-3 gyereket szeretnének, azonban csak 1-2 gyereket vállalnak - mondta, rámutatva: a nők és a sok gyermeket vállaló családok helyzetének javítása kulcsfontosságú abban, hogy melyik ország tudja megfordítani a demográfiai trendet.

Salamon László (KDNP) úgy reagált a kormánypárti politikus szavaira, hogy lehet gondolkodni a gyerek utáni szavazati jogról, de szerinte a választójog személyes döntést igénylő jog.

Figyelmébe ajánljuk