CSATLAKOZZ!
2011.07.09

Egyfordulós és vegyes választási rendszer lehet

Egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol a Fidesz elnöksége; a döntést Áder János jelentette be a testület szombati tanácskozása után. Az európai parlamenti képviselő szerint át kell tekinteni bírói státuszok esetleges átcsoportosítását.

A választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő újságírók előtt kifejtette: a vegyes szisztémában az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne a 200 tagúra csökkenő parlamenten belül. Kompenzációs lista az elképzelések szerint nem lesz. Azt nem zárta ki, hogy valamennyivel növekedjen a tervezett 200-as létszám, ez ugyanis "modellfüggő", de azt nem tartja valószínűnek, hogy 210 fölé emelkedjen az országgyűlési képviselők száma. Az egyfordulós rendszer lényege, hogy ha van érvényességi küszöb, tehát 50 százalék plusz egy szavazó részt vett a választáson, akkor az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A pártokra vonatkozó ötszázalékos parlamenti bekerülési küszöb megmaradna, az induláshoz - a jelenlegi 750 helyett - 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben, s ezek összegyűjtésére 21 nap állna rendelkezésre - ismertette Áder János. Az országos lista állításának feltételeiről szólva kifejtette: a választókerületek egynegyedében lenne szükséges jelöltet állítania az adott pártnak, és "megfelelő országos reprezentációra" is szüksége lenne a listaállításhoz, ami kilenc megyét és Budapestet jelentené.

A politikus kitért arra az alkotmánybírósági döntésre, amely kimondta, hogy az eddigi választókerületi rendszer rendkívül aránytalan volt. A legnagyobb kerület a 74 ezres szigetszentmiklósi volt, míg a legkisebb a 26 ezres veszprémi. Az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy ilyen nagy különbség a választópolgárok száma között nem lehetséges - idézte Áder János, hozzátéve, hogy a választókerületeket nem rendeletben, hanem a törvény mellékletében szabályozzák majd a történelmi hagyományokat, a földrajzi környezetet, az utazási lehetőségeket, valamint a közigazgatási határokat figyelembe véve.

Szólt a külföldön élő választópolgárok szavazati jogának megadásáról is; úgy fogalmazott, nem tesznek mást, mint követik az európai uniós tagországok nagy többségében alkalmazott gyakorlatot, ismertetése szerint ugyanis a 27 EU-tagállamból 24-ben biztosítják a külföldön élő választópolgároknak a szavazati jogot. A Fidesz-elnökség szombati ülésén több lehetőség is szerepelt, az azonban, hogy milyen módszert, milyen eljárást javasolnak arra, hogy a külföldön élő magyar választópolgárok élhessenek szavazati jogukkal, augusztus végére fog kiderülni - közölte. Az MTI-nek a voksolás módszertanát érintő kérdésére Áder János annyit elmondott, hogy különböző megoldási lehetőségek jöhetnek szóba. Az egyik ilyen a személyes részvétel, ehhez azonban pusztán a konzulátusok nem elegendők, szükség lenne ideiglenes szavazókörökre is, ami a két ország közötti kétoldalú megállapodás kérdése. A másik lehetőség az elektronikus úton történő szavazás, a harmadik pedig a levélben voksolás. Áder János - a személyes szavazás lehetőségének biztosítása mellett - úgy látja, jelentős számú részvételt csak a levélben való szavazás biztosíthat.

A Magyarországon élő kisebbségek voksolásáról szólva elmondta: az elnökség azt javasolja, hogy az etnikai kisebbségek számára biztosított legyen a parlamenti részvétel lehetősége. A tervek szerint - mivel nem ugyanaz a politikai súlyuk az adott kisebbségeknek - abban az esetben, ha valamelyik etnikai kisebbségnek a képviselői nem szereznek mandátumot, egy új jogintézményt hoznának létre, törvényi szinten biztosítva ezzel a "kisebbségi szószóló" intézményét. Ez egyfajta tanácskozási, véleménynyilvánítási, javaslattételi jogot jelentene az Országgyűlésben - szavazati jog nélkül.

A jelenlegi számítások szerint az új választójogi törvény október közepén kerülhet a Ház elé.

Nem minden bíróság kapná vissza a nyugdíjba vonuló bírák státuszát

A fideszes Áder János szerint élni kell azzal a lehetőséggel, amit a jövőre nyugdíjba vonuló bírák magas száma kínál a parlamentnek, és át kell tekinteni bírói státuszok esetleges átcsoportosítását. Az igazságügyi reformmal is foglalkozó európai parlamenti (EP) képviselő a Fidesz szombati elnökségi ülése után kijelentette: az első számú cél, hogy a bírósági eljárások minél rövidebb idő alatt befejeződjenek. A politikus újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte azt a helyzetet, hogy a bíróságok különböző leterheltsége miatt egy ugyanolyan típusú ügyben az egyik bíróságon három hónap alatt születik meg az első fokú ítélet, míg egy másik bíróságon ez másfél-két évig is eltarthat. Álláspontja szerint ez alapvetően a központi régió, azaz Budapest és Pest megye problémája.

Mint mondta, néhány bírósági vezető nem fog örülni annak az elképzelésnek, amely szerint nem minden bíróság kapná vissza azt a státuszt, amelyből - az új szabályok értelmében - nyugdíjba vonul a 62 éves kort elérő bíró. Ezeknek a bírói státuszoknak egy részét ugyanis azokra a bíróságokra kellene átcsoportosítani, amelyek már évtizedek óta jelentős ügyhátralékkal küszködnek, hogy így ott is 3-5 hónap alatt megszülessenek az első fokú ítéletek. Hozzátette, szerinte nem feltétlenül kell bírói státuszban gondolkodni, hanem ha szükséges, lehet több titkárt is felvenni. Utóbbiak intézhetnének "egyszerűbb, bagatell" ügyeket.

Áder János úgy véli, nem bázis-, hanem feladatalapú tervezésre van szükség, azaz a feladatokhoz kell hozzárendelni a költségvetési forrásokat, és ott, ahol többletfeladatok vannak, többletlétszámot kell biztosítani, vagy ha erre nincs mód, akkor át kell csoportosítani. A koncepció lényege - ismertette -, hogy lehetőség szerint el kell érni azt, hogy minél kevesebb ügyből legyen bírói ügy, és tartsanak úgynevezett egyeztetési eljárást még a per előtt. Ha ez nem sikerül, akkor perré alakul az ügy, annak költségeit viszont viselni kell, csakúgy, mint annak a terheit, ha valaki rosszhiszeműen perel, húzza el a pert - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ma a magyar polgári eljárásjog nem szankcionálja kellőképpen a rosszhiszemű perlést.

A politikus szólt arról az elképzelésről is, amely szerint ha egy bíró például nyugdíjba vonul, vagy másik bíróságra kerül, és nem fejezi be az ügyét, vagy azt egy másik bíróra szignálják, nem kellene elölről kezdve ismertetni az iratokat, és elég lenne az ügy lényegének ismertetése, majd onnan folytatni a tárgyalást, ahol a korábbi bíró abbahagyta.

A tervek között szerepel az úgynevezett bírói teamek felállítása, ami megfelelő asszisztencia, igazságügyi személyzet biztosítását jelentené a bíró számára ahhoz, hogy ő az érdemi ügyre tudjon koncentrálni - közölte. Kidolgoznának egy új bírói előmeneteli rendszert is: ennek egyik lényeges eleme az lenne, hogy az a bíró, aki 20-30 évig a helyi bíróságon ítélkezik, ugyanolyan egzisztenciális megbecsülést élvezzen, mint a hierarchiában felfelé lépkedő kollégái - ismertette az EP-képviselő. A Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - alapvetően jogegységi szerepet töltene be a következő időkben, és a felülvizsgálati kérelmek nem lennének alanyi jogon járó eljárások. A Kúria fő feladata így az lenne, hogy "tegyen rendet", adjon világos jogértelmezési keretet, ha a bírósági rendszerben az ítéletek tekintetében bármilyen ellentmondás van, eltér a jogszabályok értelmezése, vagyok azok esetleg ellentmondásban vannak egymással - mondta Áder János. Beszámolt arról is, hogy a jelenlegi tervek szerint megmarad az ítélőtáblák szintje.

Az elnökségi ülésen téma volt a bíróságok igazgatásának kérdése is, ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre közölte: további egyeztetésre van szükség, de abban egyetértés volt, hogy mindaz, ami hasznos a jelenlegi szisztémából, meg kell őrizni, a bevált európai uniós példákat pedig be kell emelni a rendszerbe. Áder János ugyancsak kérdésre elmondta, nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy az ügyészséget rendeljék a kormány alá.


Figyelmébe ajánljuk