CSATLAKOZZ!
HÍRLEVÉL
2011.09.12

Matolcsy: A kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet

Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.

A korábbi kormányok és a jegybank is hibázott

Matolcsy György szerint a korábbi pénzügyminiszterek és a jegybank is hibázott, amikor 2003 után a devizahitelek elterjedésekor nem tettek meg három kötelező gazdaságpolitikai védelmi intézkedést. A nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva azt mondta: be kellett volna vezetni, hogy az MNB valutatartalékának szerkezete kövesse a devizahitelesek euró és svájci frank kölcsöneinek arányát, ha több azokban a frank, akkor utóbbi fizetőeszközből a jegybanknak is többet kellett volna tartalékolnia, és akkor képes lenne ma beavatkozni. Matolcsy György közölte: a pénzügyminiszternek céltartalékot kellett volna képeztetnie a bankokkal, ha devizában hiteleznek. Harmadik védelmi intézkedésként mindenkivel, aki devizában vett fel hitelt, árfolyam-biztosítást kellett volna köttetni - hangsúlyozta.

A kormány eddigi intézkedéseinek látszanak az eredményei

Matolcsy György szerint a kormány eddigi intézkedéseinek ugyan látszanak az eredményei, de a pénzügyi egyensúly védelméhez, a növekedési ütem gyorsításához továbbiakra lesz szükség, amibe a devizahitelesek megsegítésére kidolgozandó új lépések is beletartoznak. A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői meghallgatásán úgy vélte, hogy a kabinet a nem ortodox gazdaságpolitikának köszönhetően eltávolodott az eurózóna válságövezetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, itt az eurózóna új válsága és vannak arra utaló jelek, hogy ez erőteljesebb, fenyegetőbb lehet mint az eddigi. Magyarország elsősorban az államadósság magas szintje és kedvezőtlen szerkezete miatt vált ismét a térség legsebezhetőbb országává - tette hozzá.

A pénzügyi egyensúly védelme érdekében szükséges legfontosabb teendők közé sorolta a Széll Kálmán Terv folytatását, az idei költségvetési 100 milliárdos intézkedéssorozatot, és a 2012-es 2,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiány elérését és a foglalkoztatás bővítésének folytatását. Ide sorolta még az egymillió devizahiteles, a jelentős fogyasztói és beruházói kör megsegítését célzó eddigi és új intézkedéssorozatot. Az új helyzet arra kötelezi a kormányt, hogy keresse az eszközöket és a forrásokat a 2 százalék feletti növekedés, a fogyasztás és a beruházások bővülése eléréséhez - fejtette ki. Új erőfeszítéseket kell tenni a hazai kkv-k külpiacra jutásában, a külföldi tőke és az uniós források minél szélesebb körű bevonásában. "Tudjuk, hogy veszélyben van a növekedésünk, a fogyasztásunk és a beruházásaink, valamint a devizahitelesek otthonai" - mondta.
Kifejtette: a devizahiteleseket nem hagyja magára a kormány, az eddigi intézkedések közül a nemzetgazdasági miniszter az otthonvédelmi akciótervvel elégedett volt, de, mint mondta, további intézkedésekre van szükség. Úgy vélte a mai szinte kezelhetetlen helyzetéért az előző kormányok pénzügyminiszterei és a jegybank is felelős. Nem tettek meg ugyanis három kötelező gazdaságpolitikai védelmi intézkedést. Az MNB devizatartaléka szerkezetének követni kellett volna a devizahitelesek euró és svájci frank alapú kölcsöneinek arányát, akkor ma képes lenne beavatkozni - mondta. A pénzügyminisztereknek pedig a devizahitelek után céltartalékot kellett volna képeztetniük a bankokkal, a hitelfelvevőkkel pedig árfolyam-biztosítást kellett volna köttetni.

Méltatta az egykulcsos szja rendszert, amelynek köszönhetően, mint mondta megállt a fogyasztás visszaesése; e nélkül a mostani stabilizálódás helyett akár több százalékkal is csökkenhetett volna a fogyasztás 2011-ben. Kijelentette: a kormány véglegesíti az egykulcsos, 16 százalékos, arányos szja-rendszert és jövő év végére be is fejezi az átállást az új rendszerre. "Tartani fogjuk azt az ígéretünket, hogy senki nem jár rosszabbul" - mondta. Ez szavai szerint látható lesz a jövő évi költségvetés tervezetében, amelyet pénteken megküldenek a Költségvetési Tanácsnak és szeptember végéig benyújtanak az Országgyűlésnek. Közölte: a rejtett gazdaságélénkítésre fordított ezermilliárd forintnak köszönhetően 700 milliárddal több forrás maradt az első félévben a háztartásoknál és vállalkozásoknál. Ebből 200 milliárdot fizettek vissza devizahitelből, a maradékból azonban nem fogyasztottak, hanem megtakarítottak - ismertette. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ezermilliárdos gazdaságélénkítés ellenére az elmúlt egy évben a bankszektorban 1.700 milliárd forint hitelkivonás történt a 25.000 milliárdos induló banki mérlegfőösszegből. Tehát az eddigi eszközökkel nem lehetett biztosítani a tőke szinten tartását.

Az IMF visszavonatná Magyarországgal a bankadót

Matolcsy György beszámolt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemcsak nem értett egyet a bankadóval, a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával és a krízisadóval, de mindent megtett nyíltan és a kulisszák mögött azért, hogy a magyar kormány ne hozza meg az ezekről szóló döntéseket, illetve vonja vissza azokat A miniszter szerint, az IMF visszavonatná a három intézkedést, ha tehetné. Úgy fogalmazott: "egy dicséretre 20-25 víz alatti rúgás jut", minden hasonló jellegű magyar döntést "megpróbáltak megtorpedózni és visszafordítani, meggátolni a fertőzést, hiszen mindig azt mondták, hogy ha ti bankadót vezettek be, mindenki be fogja vezetni, tizenketten bevezették, ha ti a nyugdíjpénztárt megreformáljátok, mindenki utánatok megy". A szervezet egy-egy kedvező véleménye Magyarországról annak köszönhető, hogy belátta, az ország nem jelent olyan jellegű kockázatot, mint Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország vagy Olaszország - tette hozzá.

Idén 10 milliárdot, jövőre 50-60 milliárdot hozhatnak az adótörvény módosítások

Ebben az évben 10 milliárd forint, jövőre már 50-60 milliárd forint többlet adóbevételt hozhatnak a kormány által javasolt adótörvény módosítások - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén. Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot Dancsó József (Fidesz) kérésére vette napirendre a bizottság. Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára az előterjesztő képviseletében kifejtette, hogy olyan termékeknél kíván adót emelni a kormány, amely luxuscikknek számít. Ilyen a szerencsejáték adó, a szeszes italok adója, illetve a cigaretta adó. A bizottság a törvényjavaslatot 17 igen és a Jobbik 2 nem szavazata mellett általános vitára alkalmasnak ítélte.

Harminc napra csökkenhet az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése közötti idő

Az eddigi minimum 45 helyett legalább 30 napnak kellene eltelnie a fizetési kötelezettséget megállapító törvények kihirdetése és hatálybalépése között. Az erre vonatkozó javaslatot hétfő este terjesztette az Országgyűlés elé Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter az államháztartási törvény tervezett módosítását azzal indokolta, hogy "az adójogi jogalkotás a gazdasági, költségvetési változásokra gyorsabban, hatékonyabban reagáljon".


Figyelmébe ajánljuk