CSATLAKOZZ!
HÍRLEVÉL
2014.07.26

Egy munkaalapú állam korszaka következik

A magyar polgárok azt várják el a magyar vezetőktől, hogy találják ki, dolgozzák ki azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális demokrácia korszaka után – a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva – ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget - hangsúlyozta a kormányfő Tusnádfürdőn.

Orbán Viktor a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban tartott előadásán felidézte, az országgyűlési választások eredményeképpen a Fidesz és a KDNP a parlamenti helyek kétharmadát szerezte meg, „éppenhogy, egy mandátummal”. Utalva a 2004. december 5-i népszavazásra, kijelentette, az a gyanú áll fenn, hogy a politikában mégiscsak létezik egy morális egyensúly. A határon túli magyarok szavazata és az abból fakadó mandátum kellett ahhoz, hogy kétharmados többsége legyen a nemzeti erőknek a magyar parlamentben – fűzte hozzá.


A mi nemzedékünk számára a rendszerváltás az a nemzedéki élmény, amihez mindent mérünk, amiből kiindulva mindent értelmezünk, ami körülöttünk zajlik – szögezte le a miniszterelnök. Mint mondta, a jövő megértése és a jövőbe vezető utak kijelöléséről szóló viták kapcsán a rendszerváltást csak mint tapasztalatot, de nem mint referenciapontot kell használni, sokkal inkább a 2008-ban nyilvánvalóvá vált nagy pénzügyi, világgazdasági, világkereskedelmi, világhatalmi, világkatonai erőátrendeződést kell kiindulópontnak tekinteni.

A kormányfő felidézte, a XX. században három nagy világrendszerváltás zajlott le: az első, valamint a második világháború végén, majd 1990-ben. Ezeknek a közös tulajdonsága volt, hogy amikor ezek a változások bekövetkeztek, mindenki számára világos volt, hogy egy másik világban fog élni – mutatott rá. Szavai szerint a 2008-as világválságot azonban ettől eltérő módon érzékelik az emberek, ez a váltás nem olyan éles.

Az amerikai elnök többször és visszatérően beszél arról, hogy Amerikát átitatta a cinizmus, és az a feladat, hogy az amerikai társadalom, élén az amerikai kormánnyal, harcot indítson a pénzügyi rendszerből származó cinizmussal szemben; 2008 előtt ilyet mondani az az úriemberek közötti nemzetközi diskurzusból való kirekesztést vonta volna maga után - illusztrálta a változások mélységét Orbán Viktor. Azt mondja az amerikai elnök, hogyha egy keményen dolgozó amerikainak rendszeresen választania kell család és karrier előtt, akkor Amerika le fog maradni a világgazdaságról, emellett nyíltan beszél a gazdasági patriotizmusról is. Nyíltan beszél arról, hogy a külföldieket foglalkoztató nagyvállalatok fizessék meg méltányos részüket az adóból, valamint arról, hogy elsősorban azokat a cégeket kell támogatni, amelyek amerikaiakat alkalmaznak – sorolta.

"Ma versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a kitalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni."

A kormányfő felidézte egy elemző szavait is, aki szerint az amerikai puha hatalom ereje hanyatlik, a liberális értékek ma a korrupciót, a szexet és az erőszakot testesítik meg, a Nyílt társadalom Alapítvány tanulmánya pedig kimondja, hogy Nyugat-Európát annyira lefoglalta a bevándorlók helyzetének megoldása, hogy elfeledkezett a fehér munkásosztályról.

A brit miniszterelnök szerint az Európában bekövetkezett változások eredményeképpen sokan ingyenélők lettek a jóléti rendszerek hátán – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: a politikus kijelentette azt is, a brit értékrendszer kiemelt része a kereszténység, és a multikulturalizmus ellenére Nagy-Britannia szívében keresztény ország, amire büszkének kell lenni.

Orbán Viktor szerint a nemzetek közötti verseny egy új elemmel egészült ki. Ma versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a kitalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni – emelte ki.

Úgy fogalmazott, ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Példaként Szingapúr, Kína, India, Törökország, valamint Oroszország helyzetét említette meg.

Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva, tőlük magunkat függetlenítve azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világversenyfutásban – hangsúlyozta.

Rámutatott, ahhoz, hogy erre képesek legyünk, ki kellett mondanunk azt, hogy egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely karakterét tekintve nem liberális természetű – szögezte le, hozzáfűzve, szakítani kell a liberális társadalomszervezés elveivel. Mint mondta, a korábbi liberális magyar állam nem volt képes arra, hogy kötelezze a mindenkori magyar kormányokat a nemzeti érdek képviseletére, nem kötelezte a kormányokat arra, hogy elismerje a világban élő magyarok nemzetünkhöz való tartozását, nem védte meg a közösségi vagyont, az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az adósrabszolgaságtól.

"Egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely karakterét tekintve nem liberális természetű."

A 2010-es választás értelmezése a 2014-es választási siker fényében vállalhatóan hangozhat úgy, hogy a nagy világversenyben a magyar polgárok azt várják el a magyar vezetőktől, hogy találják ki, dolgozzák ki azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam, a liberális demokrácia korszaka után – a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva – ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget – jelentette ki.

Szavai szerint a politikai vezetés ma arra tesz kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke a közösség és a nemzet érdekével szoros összefüggésben álljon. A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell, ilyen értelemben az az új állam, amit Magyarországon építünk, az illiberális, nem liberális állam – emelte ki.

A kormányfő szerint ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, számos akadályt kell leküzdeni. Rámutatott, a magyarországi civil világ sajátos képet mutat, mivel „itt nem civilekkel állunk szemben”, hanem külföldi érdekkörök által fizetett politikai aktivistákkal. Úgy fogalmazott, éppen ezért nagyon helyes, hogy felállt a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzésnek a folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik.

Szólt arról is, hogy azok az emberek, akik a hazánknak járó uniós források felett rendelkeznek, a fizetésüket közvetlenül az EU-tól kapják, és ez a többszöröse annak, mint amit a magyar államigazgatási szektorban meg lehet keresni. A kormány döntése alapján, annak, aki az uniós pénzek fölött rendelkezik, ebben az új államkoncepcióban a magyar állam alkalmazásában kell állnia, és a munkájáért nem kaphat többet, mint az azonos besorolású, magyar közigazgatásban dolgozó személy – szögezte le. Hozzáfűzte: emellett többé nem lehet 35 százalékot az úgynevezett puha költségekre fordítani, ez legfeljebb 15 százalék lehet a következő hét esztendőben.

Olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet – folytatta beszédét a kormányfő, példaként a devizahitelesek helyzetét említve. „Még az is megtörténhet például, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amiket nem szabadott volna tőlük elvenni" – jegyezte meg. A miniszterelnök utalt az MKB Bank megvásárlására is, és kifejtette, ennek következtében a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladja az 50 százalékot.

Úgy fogalmazott, az előttünk álló korszak sok bizonytalanságot hordoz, de számos lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára. Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot és előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világban szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek – jelentette ki. Könnyen lehet, miután bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk – húzta alá Orbán Viktor.

A jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait. Mára önmagát emészti fel hatalmas eladósodással, és ez nem fenntartható létezési formája a nyugat-európai társadalmaknak. Nem érdemes ezt a nem fenntarthatóvá vált modellt követni - mondta a kormányfő, aki szerint "kötelességünk" szabadon válaszolni arra, hogy mi lesz a jó a következő 20-30 évben. Szerinte provincializmus a Nyugat másolása, amin túl kell lépni, ez ugyanis "megöl bennünket".

Arról is szólt: önriogatás volna azt mondani, hogy "besodródunk az orosz medve ölébe". Magyarország a NATO és az unió tagja, és az "a legnagyobb bajunk", hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy "több lábon álljunk" - fűzte hozzá. Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, "az volna az érdekünk", hogy ne szakadjanak le a nyugati társadalmi fejlődéstől - mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy "sikeresek legyünk", ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, relációközpontú együttműködéseket kell kialakítani.

A Déli Áramlatról szólva kiemelte: szolidárisak az ukrán néppel, egyetértés van, hogy egy ország területéből nem lehet területeket elvenni, és látják a borzalmas gazdasági állapotokat, amik ott uralkodnak. Úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. A saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban - hangsúlyozta Orbán Viktor.

"Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy sikeresek legyünk."

Kijelentette: határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani - mondta, hozzátéve: ezt még nem tudta európai állásponttá tenni, mert mindig leszavazzák. A bevándorlás támogatása helyett szerinte az okos politika az lenne, ha a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat segítenék. El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? - tette fel a kérdést, hozzátéve: "nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából".

Az autonómiatörekvésekről azt mondta: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására. Az így elveszített forrásokat a magyar gazdaság azonban jelenleg nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg tudja szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak.

Úgy fogalmazott: "óvatos", hogy az erdélyi szervezetek közötti diskurzusban állást foglaljon, szerinte az, hogy egyik-másik oldal vitájában felvonuljon, a magyar nemzetnek és az itt élőknek sem érdeke. Az autonómiakérdés a nyugati autonómiavitákban gyakran pénzügyi kérdés is - jegyezte meg.

A rakétapajzsot felvető kérdésre azt mondta: olyan Vaskupolát tudnak vonni, amelyre ha valaki ránéz, azt látja, ezt nem érdemes lyuggatni, és vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet.

A román-magyar viszonyról szólva kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. De román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Szerinte a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és a vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt. Ennyit tudnak tenni, de ennyit meg is fognak tenni - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Tőkés László európai parlamenti képviselő (Fidesz-KDNP) az autonómiát érintő felvetésekre integrált autonómiakoncepció kidolgozását szorgalmazta, mint mondta: olyan felfogásra van szükség, amely együtt érvényesíti az egész erdélyi autonómia, a területi és a kulturális önrendelkezés ügyét. Megjegyezte: a nemzetpolitika egyetlen hibája, hogy nem integrálódott eléggé, ezért arra kérte a kormányt, "integrált módon próbálják összefogni a nemzetpolitikát". A magyar-román viszonyról azt mondta: olyan bátor román emberekre van szükség, akik kiállnak és vállalják a párbeszédet. Ebben érdekeltté is kell tenni a román felet ugyanakkor - fűzte hozzá.

(fidesz.hu, MTI)

Figyelmébe ajánljuk