CSATLAKOZZ!
2018.07.06

A nemzeti kérdésnek Ukrajna esetében is a kapcsolatok erősítését kellene szolgálnia

Magyarország változatlanul Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának a megőrzésében érdekelt, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti kérdésnek Ukrajna esetében is a kapcsolatok erősítését, nem pedig az elkülönülést kellene szolgálnia - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Felsőszinevéren, a XXVI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem külpolitikai panelbeszélgetésén.

A magyar-ukrán viszonyt a közelgő NATO-csúcstalálkozó tükrében elemző előadásában Németh Zsolt kifejtette, hogy nehéz év van a magyar diplomácia mögött a magyar-ukrán viszonyt tekintve, mert múlt év szeptember 5-én, az új ukrán oktatási törvény elfogadásával megsemmisült minden remény arra, hogy tovább mélyíthetők Magyarország korábbi jó kapcsolatai Ukrajnával.

"Látni kell azt, hogy az ukrán oktatási törvény nemcsak az oktatásról szól, hanem egy folyamatról, amely az ukrán demokrácia minőségét határozza meg."

És a két ország közötti feszültségnek koránt sincs vége - tette hozzá -, emlékeztetve a jövő heti, szerinte geopolitikai szempontból meghatározó NATO-csúcsértekezletre és Donald Trump amerikai, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki kétoldalú találkozójára. A bizottsági elnök kifejtette: látni kell azt, hogy az ukrán oktatási törvény nemcsak az oktatásról szól, hanem egy folyamatról, amely az ukrán demokrácia minőségét határozza meg.

Úgy vélte, a kérdés nemcsak Ukrajnát érinti, hanem - jellegénél fogva - a Kárpát-medence magyar közösségeit is, hiszen az országaik, amelyekben élnek, figyelik az oktatásüggyel kapcsolatos ukrajnai történéseket. Ráadásul - folytatta - az ukrán oktatásügy problematikájára nagyon sok kérdés rakódik rá, beleértve a nyugat-európai országok, az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint az EBESZ Ukrajna-politikáját, miközben az ügyben "kitüntetett szerepet" játszik az Egyesült Államok, s Kárpátalján jelentős orosz aktivitás is tetten érhető.

Németh Zsolt jelezte, Ukrajnában a helyzetet a közeljövőben a jövőre esedékes elnökválasztás fogja meghatározni, s a kérdés az, hogy tud-e találni mozgásteret ebben a helyzetben a kárpátaljai magyarság és a magyar diplomácia.

Különösen fontos, hogy Magyarország számára a mostani helyzet erőpróba, hiszen a magyar diplomácia "ismeretlen vizeken evez" a nemzetpolitikai érdekérvényesítést tekintve. Hozzátette, "a problémák ellenére Magyarország változatlanul Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának a megőrzésében érdekelt, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna esetében is a nemzeti kérdésnek - az európai trendnek megfelelően - a kapcsolatok erősítését, nem pedig az elkülönülést kellene szolgálnia."

Előadásában Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője elmondta, hogy az új ukrán oktatási törvény elfogadása a kicsúcsosodása az Ukrajnában 2014-ben elindult nacionalista folyamatnak. Hozzáfűzte, Ukrajnát a nemzetközi közvéleménynek rá kell kényszerítenie arra, hogy tartsa be saját alkotmányát és törvényeit. A kárpátaljai magyarságnak pedig továbbra is kellő határozottsággal kell kiállnia saját jogainak megvédése mellett - mutatott rá.

Andrzej Filipiak, varsói egyetemi tanár ismertette a lengyel álláspontot Ukrajnával és az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy Varsó felemás módon viszonyul az ukrajnai történésekhez, s egészen más, a magyartól eltérő szempontból és elfogadóbb módon ítéli meg az ukrán oktatási jogszabályt.

(MTI - fidesz.hu)

Figyelmébe ajánljuk