CSATLAKOZZ!
2018.07.11

4 százalékot meghaladó gazdasági bővülés, növekvő foglalkoztatottság

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban jelentősen megemelt tartalékok ellensúlyozni tudják az esetleges negatív folyamatokat - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára szerdán az Echo TV Napi aktuális című műsorában.

Banai Péter Benő emlékeztetett: a törvényjavaslat jövőre 4 százalékot meghaladó gazdasági bővüléssel számol. Emellett azzal kalkulálnak, hogy a foglalkoztatottak száma is nő, és nemzetgazdasági szinten csaknem 9 százalékos bruttó béremelkedés lehet. Jövő évre 1,8 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánnyal számolnak, az államadósság pedig a gazdasági bővülésnek valamint az alacsony hiánynak köszönhetően GDP-arányosan mintegy 3 százalékponttal, 70 százalék körüli szintre mérséklődhet.

"jövő évre 8,8 százalékos bruttó és nettó keresetnövekedéssel kalkulálnak."

Az általános tartalékként funkcionáló úgynevezett rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat 110 milliárd forintról 165 milliárd forintra, az országvédelmi alap pedig, amely a főbb makrogazdasági kockázatokkal kapcsolatban nyújt védelmet, 60 milliárdról 90 milliárd forintra emelkedett - jelezte Banai Péter Benő.

Ezek elég jelentős emelkedések ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják, ha a negatív folyamatok, az árfolyam vagy infláció miatt nagyobb kiadásokkal kellene számolni. Az árfolyamváltozás közvetlen és közvetett csatornák útján nagyjából egyenlegsemleges, a költségvetési pozíciót nem borítja fel.

Az államadósság szintjére ugyanakkor befolyással van, hiszen annak mintegy 20 százalékát devizában kell teljesíteni. Ezért is fontos, hogy a lakosság devizahiteleit sikerült gyakorlatilag nullára kifuttatni - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, az állam devizában fennálló adósságát is folyamatosan csökkentik.

Annak kapcsán, hogy Varju László (DK), az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint a jövő évi infláció a törvényjavaslatban előre jelzett 2,7 százaléknál mindenképpen magasabb lesz, emiatt a büdzsé teljesítése is megkérdőjeleződik, hangsúlyozta: viszonylag csekély a különbség a 2,7 százalékos és a Varjú László által hivatkozott 3,1 százalék között. Kifejtette: az inflációra minden szervezetnek csak prognózisa lehet. A magyar inflációs folyamatokat döntően befolyásolja az olaj árának alakulása, valamint az, hogy milyen inflációs folyamatok vannak az Európai Unióban és a világgazdaságban.

Hangsúlyozta, ha az infláció el is fog térni a tervezettől, nem eredményezhet negatív folyamatokat az érintettek számára a legfontosabb inflációhoz kötött kiadásoknál. Ha magasabb lesz az infláció, a nyugdíjasok megkapják a kiegészítő juttatást, sőt a mostani ismeretek szerint 3,5 százalékot meghaladó növekedés következtében nyugdíjprémium kifizetésére is lehetőség nyílik - mondta.

Beszélt arról is, hogy nemzetgazdasági szinten a jövő évre 8,8 százalékos bruttó és nettó keresetnövekedéssel kalkulálnak. Ha az infláció jövőre 3,1 százalék lesz, még akkor is közel 6 százalékkal emelkedik a reálbér. "Nem tudok elképzelni olyan magas szintű inflációt, ami nemzetgazdasági szinten a reálbérek emelkedését meggátolná" - jelentette ki. Ha az infláció a tervezett 2,7 százalék helyett 3,7 százalék lenne, ez a nyugdíjkiadásoknál mintegy 36 milliárd forintnyi többletet jelentene. A tartalékokat ennél nagyobb mértékben emelték meg - mondta az államtitkár.

(MTI-fidesz.hu)

Figyelmébe ajánljuk