Gulyás Gergely a Nemzetállam-jogállam? címmel megrendezett konferencián tartott előadásában úgy fogalmazott: az a küzdelem, amit az elmúlt években " mi a migráció ügyében folytattunk az egy szuverenitásért folytatott küzdelem". Hiszen mi nem akartuk azt másoknak megmondani, hogyan kell ebben a kérdésben dönteni, de ragaszkodtunk ahhoz, hogy a mi jogunkat a migráció ügyében való döntéshozatal lehetőségéről és szabadságáról senki ne tehesse vitássá - mutatott rá.

Gulyás Gergely szerint a következő években az európai szintéren a legfontosabb vita "a közösségi hatáskör kontra állami szuverenitás lesz". Mint mondta, nem "fekete-fehér kategória" az, hogy mi közösségi és mitagállami hatáskör.

Az elmúlt évek migrációs vitájának legfontosabb kérdése az volt: hol dönt egy tagállam, és hol dönt az EU, hol van nemzeti hatáskör és hol van a közösségi hatáskör. Szerinte a lisszaboni szerződés többnyire ésszerű kompromisszumokat tartalmazott a hatáskörmegvonás tekintetében. Az elmúlt évek vitáiban dokumentum "szinte mindenhol nekünk ad igazat" - mondta.

A következő években az európai szintéren a legfontosabb vita a közösségi hatáskör kontra állami szuverenitás lesz.

A miniszter kitért arra is, még az Európai Bíróság kvótadöntése csak a rendkívüli helyzetre tekintettel és átmeneti jelleggel mondta azt, hogy bármilyen elosztásra lehetőség van. Általánosságban osztotta azt a magyar álláspontot, hogy ilyen jogköre az Európai Bizottságnak, illetve európai szervezetnek nincsen - mutatott rá Gulyás Gergely, aki szerint az ezzel kapcsolatos jogi és politikai viták meg fogják határozni a következő éveket. 

A politikus szólt arról, Magyarország nemzet és államhatárai nem esnek egybe, ezért Magyarországon nemzetállamról ebben a formában nem beszélhetünk. Viszont a politikai nemzet fogalmának alkotmányban történő meghatározása olyan célkitűzés lehet a magyar politika számára, amelynek elérése Európa-szerte a velünk élő nemzetiségek itthon már rendezett helyzetének hasonló megoldását vetítené előre a környező államokban is - mondta. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "azt a célt kell kitűzzük, hogy a politikai nemzetfelfogás tekintetében mintaértékű magyar alaptörvényi szabályozás mind Európában, mind Európa tagállamaiban elfogadott legyen".

A miniszter előadásában beszélt arról is, hogy a nemzetállam, mint kategória az alkotmányjogban leginkább és legtöbbször "annak román válfajaként ismert", hiszen a román alkotmány mondja ki: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Miután a szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy ez a nemzetállam kulturális vagy politikai nemzetfelfogáson alapul-e, de sok minden utal arra, hogy kulturális értelemben nemzetállam, ezért "mi ezzel mindig küzdünk" - mondta. Úgy fogalmazott: "tényszerűen nem igaz az, hogy Románia kulturális értelemben beszélhetne egységes nemzetről". Ha csak az ott élő magyarokat nézzük, a magyar nemzetiség lélekszáma is meghaladja a másfél milliót - mutatott rá Gulyás Gergely. Ugyanakkor természetesen a politikai nemzet lehet egységes, amelynek részei a nemzetiségek is - hangsúlyozta. A magyar alkotmány ad példát arra, hogy államalkotó tényezőnek tekintjük a velünk együtt élő nemzetiségeket - jegyezte meg a miniszter.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a szuverenitásnak az alanya a választópolgároknak az a közössége, amelytől az állami hatalomgyakorlás legitimitása függ. Szerinte a demokratikus jogállamnak az a helyes értelmezése, hogy ennek a demokratikus jellege jelenti azt: a többség dönt, alakít kormányt, van joga legitim módon a hatalom gyakorlására, de a jogállam a kisebbséget is védi. Továbbá vannak olyan alapvető jogok, amelyektől éppen ezért senki nem fosztható meg - mondta Gulyás Gergely megjegyezve ugyanakkor, hogy az alkotmány is ismer olyan helyzeteket, amikor egyes szabadságjogok érvényesülését a közös érdekében korlátozhatónak tartja.

Gulyás Gergely kitért arra is, ha a politikai vádak szintjén nézzük a jogállam fogalmának a fejlődését, akkor "gyakorlatilag ma a jogállam hiánya egy azon politikai vádak közül, amelyek már teljesen súlyukat vesztették". Nem azért, mert a jogállam nem lenne fontos kategória, hanem azért, mert a vádaskodás teljesen elszakadt a realitásoktól, éppen ezért "az egyet nem értés egyik nem is túl durva kifejezése az, hogy ma nincs jogállam az ellenzék részéről" - mondta.

A tanácskozást a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Stiftung az emberi jogok világnapja alkalmából rendezte.

(MTI-fidesz.hu)