Az államtitkár Varga Judittal, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján magyar újságíróknak úgy nyilatkozott, több nyugat-európai ország nem tudja elfogadni, hogy az új dublini rendszernek nem lesz része a migránsok tagországok közötti elosztásának kötelező kvóták szerinti rendszere. Azt mondta, Brüsszel és az ENSZ azonos állásponton van: legalizálni szeretnék a migrációt a globális migrációs csomag elfogadásával.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az unió képviselői, a világszervezet jövő heti ülésén ne beszéljenek az egész unió nevében, ugyanis a tagállamok negyede, hét ország jelentette be eddig, hogy nem kíván a csomag részesévé válni - húzta alá az államtitkár. Takács Szabolcs elmondta, a tanácskozáson világossá tette, hogy Magyarország csak olyan uniós migrációs politikát tud támogatni, amely a külső dimenziókra helyezi a hangsúlyt.

Több nyugat-európai ország nem tudja elfogadni, hogy az új dublini rendszernek nem lesz része a migránsok tagországok közötti elosztásának kötelező kvóták szerinti rendszere.

Az unió 2021 és 2027 közötti hosszú távú költségvetésével kapcsolatban elmondta, az Európai Bizottság javaslata nem az európai polgárok érdekeit képviseli, hiszen nem az unió versenyképességére, hanem a szociális problémák kezelésére helyezi a hangsúlyt, úgy, hogy forrásokat csoportosítana át a hagyományos politikák területéről. "A javaslatban nem látjuk visszaköszönni azt, hogy az unió polgárainak védelmét szolgálná, hiszen az uniós bizottság nem kíván külön forrásokat biztosítani a migráció külső dimenziójának kezelésére, a határvédelemre. Tehát nem képviseli az unió polgárainak érdekeit" - fogalmazott.

Az államtitkár kijelentette, az uniós forrásokról folytatott harcban az Európai Bizottság egy "nemtelen politikai eszközt is próbál bevetni", nevezetesen a jogállamiság és a költségvetés összekapcsolását. Mint mondta, a javaslat egy politikai eszköz, amely arra szolgál, hogy a nettó kedvezményezett országok tárgyalási pozícióit gyengítse, a nettó befizetőkét pedig erősítse. Magyarország számára ez nem elfogadható - szögezte le. Tájékoztatása szerint a tanács meghallgatást tartott a lengyelországi jogállamiságról is.

Magyarország úgy látja, hogy az uniós bizottságnak és a migrációt támogató tagállamoknak érdeke, hogy "politikailag terrorizálják" és megbélyegezzék azokat a tagállamokat, amelyek az erős nemzetállamok és az identitás megőrzése mellett állnak. Az eljárás már nem a jogállamiságról és az igazságszolgáltatásról szól, hanem az a szocialisták jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választási kampányának része. Magyarország nem tudja ezt elfogadni - húzta alá Takács Szabolcs.

Mint elmondta, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus európai helyzetéről folytatott vitán kijelentette: Magyarország a kérdésben határozott álláspontot képvisel, amely szerint a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatában rögzíteni kell azt, hogy a magyar kormány az antiszemitizmus minden formája ellen ugyanúgy kíván küzdeni.

A visegrádi országok továbbá azt is rögzíteni szeretnék a szövegben, hogy a tagországok tegyenek meg mindent azon zsidó-keresztény identitás és kultúra megvédése érdekében, amelyen az európaiság alapul. "Azok az új típusú antiszemita cselekmények, amelyek a radikális iszlámhoz köthetők, nem elvonatkoztathatók a migráció kérdésétől, ezért a tagállamok között némi hezitálás mutatkozik a szöveg elfogadásával kapcsolatban" - tette hozzá az államtitkár.

Varga Judit a sajtótájékoztatón elmondta, a magyar nemzeti konzultáció üzenete, hogy a polgárokat Európa jövője kapcsán leginkább a biztonság és az identitás kérdése foglalkoztatja. A biztonsággal összefüggésben pedig főként az Európai Unió migrációs stratégiája aggasztja. A magyar kormány volt az egyetlen, amelyik meg merte kérdezni állampolgárait a migráció rendkívül érzékeny kérdéséről - emelte ki.

A magyar nemzeti konzultáció üzenete, hogy a polgárokat Európa jövője kapcsán leginkább a biztonság és az identitás kérdése foglalkoztatja.

A konzultációkon kiderült az is, hogy a magyaroknak fontos a nemzeti szuverenitás megtartása és a lopakodó brüsszeli hatáskörbővítés elleni fellépés - tette hozzá az államtitkár. Mint elmondta, a bevándorlás témakörében feltett kérdéseket is tartalmazó uniós szintű felmérésekben nagyon kevesen vettek részt, ezért azok eredményeit Európa jövőjére vonatkozóan nem érdemes egy következő stratégia alapjává tenni.

Tájékoztatása szerint a tanács véleménycserét folytatott az unió alapértékeinek magyarországi tiszteletben tartásáról. Az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárással kapcsolatban elmondta, a magyar kormány beadta tételes cáfolatát az úgynevezett Sargenti-jelentés alaptalan vádaskodásaira. "Minden készen áll arra, hogy tényszerű vitát folytassunk, de a jelek szerint az ügy kezd érdektelenségbe fulladni" - közölte. Az érdektelenséget az is jelzi, hogy a tagállamok egyre alacsonyabb szinten képviseltetik magukat a tárgyalásokon - tette hozzá.

Magyarország elutasítja azt a Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke részéről érkező kezdeményezést, amely szerint azon nemzetközi szervezeteket és tanácsadó testületeket is bevonnák az eljárásába, amelyek meghatározó szerzőként vettek részt a jelentés elkészítésében - húzta alá Varga Judit.

(MTI-fidesz.hu)