Utoljára frissítve: 2008. február 18., 11:35

nyomtat

küld

1. Mi az a közvetlen demokrácia?

A rendszerváltás óta Magyarországon is az európai alkotmányos hagyományoknak megfelelő képviseleti demokrácia működik. Ez azt jelenti, hogy a nép választott képviselőin keresztül, tehát közvetetten gyakorolja hatalmát. Az Alkotmány ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a nép bizonyos esetekben saját maga szóljon bele helyi vagy országos ügyekbe népszavazás formájában. Ebben az esetben a nép közvetlenül gyakorolja hatalmát, kinyilvánított akarata megelőzi és fölötte áll a képviseleti szervek (Országgyűlés, önkormányzat) hatalomgyakorlásának.

2. Mi az országos népszavazás?

Az országos népszavazás a közvetlen demokrácia egyik formája, amelynek célja, hogy a választópolgárok közvetlenül hozzanak döntést valamely, az egész országot érintő lényeges kérdésben. A jogszabályi feltételeknek megfelelő népszavazási kezdeményezés alapján megtartott eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés köteles végrehajtani a választópolgároknak a népszavazás során kinyilvánított akaratát.

3. Mi volt a népszavazási kezdeményezés kiváltó oka?

A Gyurcsány-kormány hazugsága. A kormánypártok 2006-ban olyan választási ígéreteket tettek, amelyeket nemhogy nem kívántak betartani, de azokkal homlokegyenest ellentétes intézkedéseket hoztak. A választópolgárok nem erre adtak felhatalmazást nekik. Ráadásul a hazugságokat maga a kormányfő is beismerte, amikor emlékezetes balatonőszödi beszédében így fogalmazott: "Nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz."

4. Miért akar a Fidesz népszavazást?

A hazugsággal megnyert választás utáni kormányzati intézkedések, valamint a miniszterelnök cinikus beszéde a társadalom többségének őszinte felháborodását váltották ki. Ennek eredményeként létrejöhetett az új többség. A Fidesz és a KDNP, ezen új többség által megfogalmazott igénynek tesz eleget, amikor a Gyurcsány-kormány leginkább káros intézkedéseinek visszavonásáról, illetve a várható további, az egész országot sújtó lépések megakadályozásáról a választópolgárok döntését kívánja kikérni.

5. Milyen kérdésekben akar a Fidesz népszavazást?

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket csak gyógyszertárban lehessen árusítani?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

6. Miért kerültek a kérdések az Alkotmánybíróság elé?

A népszavazási kezdeményezések sorsáról az Országos Választási Bizottság dönt. Ez a testület ítéli meg, hogy az egyes kérdések népszavazásra bocsáthatóak-e. Döntése azonban nem végleges, ugyanis azt bárki megtámadhatja. A kifogást az Alkotmánybíróság bírálja el. Ha úgy ítéli meg, hogy a választási bizottság helyesen döntött, akkor a kifogást elutasítja, és a választási bizottság döntése többé nem vitatható. Ha azonban a kifogásnak ad igazat, a választási bizottságnak újra el kell járnia, és újabb döntést kell hoznia.

7. Hogy lehet mégis, hogy az OVB újra és újra megtagadta a vizitdíjra, tandíjra vonatkozó kérdések hitelesítését?

Az Országos Választási Bizottság minden egyes eljárásában talált újabb és újabb indokot arra, hogy elutasítsa ezeket a kérdéseket. Lényegében fenntartotta a "nem"-et, és mindig ehhez keresett valamilyen indokolást. A testület véleménye szerint ugyanis joga van olyan új indokot felhozni, amelyet az Alkotmánybíróság még nem vizsgált meg. Így ez az eljárás vég nélkül folytatható. Ez teremtett lehetőséget a szakmailag elfogadhatatlan, politikailag elfogult döntések meghozatalára.

8. De az Alkotmánybíróság döntése nem kötelező? Ha engem mint állampolgárt kötelez, akkor az Országos Választási Bizottságot miért nem?

A hatályos jogszabályok szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező.

9. Hogyan döntött az Alkotmánybíróság a népszavazási kérdésekről?

Az Alkotmánybíróság 2007. október 15-én elutasította a tandíjról, vizitdíjról, kórházi napidíjról szóló népszavazási kérdések ellen benyújtott kifogásokat, ezzel - miután az Országos Választási Iroda hitelesítési záradékkal látta el az íveket - megkezdődhetett az aláírásgyűjtés.

10. Mit kell tudni az aláírásgyűjtésről?

Az aláírásgyűjtéshez 4 hónap áll rendelkezésre. Ezalatt több mint 200 ezer aláírást kell összegyűjteni - de nem összesen, hanem kérdésenként külön-külön. Aláírást gyűjteni csak az OVB által hitelesített aláírásgyűjtő ív mintapéldányával megegyező íveken lehet. Valamennyi kérdésnek külön-külön íve van, tehát aki valamennyi kérdésben támogatni kívánja a kezdeményezést, hat ívet kell aláírnia, és egyúttal személyi azonosítóját, lakcímét is megadnia. Az ívek később természetesen megsemmisítésre kerülnek.

11. Mennyi ideig tartott az aláírások összegyűjtése a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében?

A népszavazást kezdeményező Fidesz és a KDNP vállalta, hogy a népszavazás kiírásához szükséges kérdésenként 200 ezer aláírást 48 óra alatt összegyűjti. Az önként vállalt határidő alatt több mint 300 ezer aláírást gyűjtöttek össze a pártok aktivistái, amelyeket október 24-én benyújtottak az Országos Választási Bizottsághoz.

12. Mi történt az aláírások összegyűjtése után?

A benyújtott aláírások érvényességét az OVB ellenőrzi, erre maximum 45 nap áll rendelkezésére, amely csak kivételes esetben hosszabbítható meg. Az OVB e rendelkezésre álló határidőt maximálisan kihasználva 42 napon át számolta a szavazatokat, majd megállapította, hogy az érvényes aláírások száma kérdésenként meghaladja a 200 ezret, így mindhárom népszavazási kezdeményezés érvényes.

13. Ezután már kitűzésre is kerülhetett a népszavazás?

Nem. Előbb az Országgyűlésnek kellett kötelezően határozatot hoznia a kérdések népszavazásra bocsátásáról, illetve a népszavazás költségvetéséről. Ez 2007. december 17-én történt meg. E határozatok ellen is van helye azonban jogorvoslatnak, amelyet az Alkotmánybíróság bírál el. A határozatokkal szemben természetesen több kifogás is érkezett, amelyeket azonban az Alkotmánybíróság 2008. január 22-i határozataiban elutasított.

14. Ezután már tényleg kitűzték a népszavazást?

Igen. Az Alkotmánybíróság határozata 2008. január 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben és a törvény szerint a köztársasági elnöknek ettől számítva 15 napon belül kellett megjelölnie a népszavazás időpontját. A köztársasági elnök úr nem húzta az időt, hanem még aznap kitűzte a népszavazás időpontját 2008. március 9-ére.

15. Miért éppen 2008. március 9-én lesz a népszavazás?

A népszavazásnak a köztársasági elnök általi kitűzése és a népszavazás időpontja között legalább 43 napnak kell eltelnie, de a népszavazás nem lehet később, mint az országgyűlési határozatok elleni kifogásokat elbíráló alkotmánybírósági határozat meghozatalát követő 90 nap. A köztársasági elnök úrnak így a március 6. és április 20. közötti időszakra kellett kiírnia a népszavazást. Az elnök úr -indoklása szerint - azért döntött a legkorábbi vasárnapi időpont mellett, mert egy rövid kampánnyal ért egyet, illetve úgy tartotta helyesnek, hogy nemzeti ünnepünket és a Húsvétot már ne terheljék a népszavazási kampány politikai csatározásai.

16. Mi történt a további három kérdéssel?

A gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítás tilalmáról szóló népszavazási kérdés ellen benyújtott kifogásokat az Alkotmánybíróság már elutasította, a termőföldről és kórházprivatizációról szóló kérdésekben azonban még nem döntött.

17. Ezekben a kérdésekben már nem szavazhatunk március 9-én?

Nem. A törvényi határidők miatt sem a már hitelesített kérdésben, sem a még az Alkotmánybíróság előtt fekvő ügyekben nem lehet népszavazás március 9-én.

18. Vannak a Fidesz - KDNP kérdései mellett más kezdeményezések is?

Az OVB több tucat kezdeményezést is hitelesített, ezek ügyében száznál is több kifogás érkezett, melyek nyomán több alkotmánybírósági eljárás is folyamatban van. Mindezidáig azonban csak egyetlen népszavazási kérdést hitelesítettek jogerősen, és kezdődött meg az aláírásgyűjtés.

19. Ez a több-biztosítós egészségbiztosítási modell elleni népszavazási kezdeményezés?

Igen. Két magánszemély, az Albert házaspár kezdeményezése. A pontos népszavazási kérdés:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több biztosítós egészségbiztosítást?"

20. Hogyan áll ez a népszavazási kezdeményezés?

Jelenleg civil szervezetek közreműködésével gyűjtik az aláírásokat, amelyeket legkésőbb április 13-ig nyújthatnak be az OVB-nek.

21. Ebben a kérdésben mikor lehet népszavazás?

Egy őszi időpont tűnik a legvalószínűbbnek.

22. Mi lehet egy eredményes pozitív kimenetelű népszavazás következménye?

Ha a feltett kérdésre a többség igennel szavaz, az Országgyűlésnek meg kell semmisítenie az ezzel ellentétes törvényi szabályozást, amit az MSZP-SZDSZ-kormány most készül bevezetni.

23. Akkor az MSZP miért mondja azt, hogy ők is igennel szavaznak erre a népszavazási kérdésre?

Szerintük a köztársasági elnök által visszaküldött, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény nem egy üzleti alapon működő, több-biztosítós modellt vezet be, így ezt nem érinti egy sikeres népszavazás eredménye.

24. És tényleg így van?

Aki elolvassa a törvényt, annak nyilvánvaló, hogy az tartalmilag a népszavazás által megtiltani kívánt egészségbiztosítási modellnek felel meg.

25. A Fidesz az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényről is népszavazást kezdeményezett?

Igen. A Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői úgynevezett törvényt megerősítő népszavazást kezdeményeztek erről a törvényről.

26. Ez mit jelent?

Ez egy olyan indítvány, amelyben a képviselők arra kérik az Országgyűlést, hogy az elfogadott törvény megerősítését bocsássa népszavazásra. Ebben az esetben a köztársasági elnök csak akkor írhatja alá a törvényt, és csak akkor léphet hatályba, ha azt a népszavazás megerősítette.

27. És hogyan döntött az Országgyűlés?

A kormánypárti képviselők többsége 2008. február 11-én leszavazta az indítványt, így nem lesz törvényt megerősítő népszavazás.

28. Korábban az MSZP és a Fidesz országgyűlési képviselői is nyújtottak be népszavazási kezdeményezéseket. Ez hogyan lehet?

Az Alkotmány lehetővé teszi, hogy az Országgyűlési képviselők legalább egyharmada (133) is kezdeményezhessen úgynevezett mérlegelésen alapuló népszavazást.

29. Ebben az esetben hogyan alakul a népszavazási eljárás?

A népszavazási kérdést ebben az esetben is hitelesítenie kell az OVB-nek. Az OVB döntése ellen itt is kifogással lehet élni az Alkotmánybíróságnál. A hitelesített kérdésről azonban csak akkor kell népszavazást tartani, ha az Országgyűlés többsége így dönt. Döntésében az Országgyűlés a népszavazás kötőerejéről is rendelkezik, vagyis, hogy annak eredménye kötelező a parlamentre, vagy csak véleménynyilvánító jellegű.

30. Mi volt az MSZP népszavazási kezdeményezéseinek indoka?

Gyurcsány Ferenc törvénycsomagot terjesztett az országgyűlés elé, amely - állítása szerint - a közélet megtisztítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz. Annak érdekében, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvénycsomagot változatlan formában fogadja el - megzsarolva a parlamentet -, szocialista képviselők népszavazást is kezdeményeztek a csomagról.

31. Mi ezzel a szocialisták célja?

A nyilvánvaló cél az volt, hogy rácsatlakozzanak a Fidesz kérdéseire, és minél inkább összezavarják, elkedvetlenítsék az embereket a népszavazást illetően, valamint az, hogy lejárassák a népszavazás intézményét. Szerencsére ez a népszavazásra kerülő három kérdés esetében nem sikerült.

32. És a Fidesz, illetve a KDNP országgyűlési képviselői miért kezdeményeztek népszavazást nyolc kérdésben?

A kormányfő a közélet megtisztításáról beszélt, de javaslatait úgy fogalmazta meg, hogy az őt, kormányát és pártját ne érintse. Ezért a Fidesz olyan kérdésekben szeretne népszavazást, amelyek valóban megtisztítják a közéletet.

33. Melyek a Fidesz - KDNP képviselők népszavazási kérdései?

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a soron következő választástól az országgyűlési képviselők száma jelentős mértékben, a jelenlegi háromszáznyolcvanhatról kettőszázra csökkenjen?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tiltsa meg politikai hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történő közzétételét?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tiltsa meg a kormány, a helyi önkormányzat és a költségvetési szerv tevékenységét és terveit ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történő közzétételét?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvényt, hogy a tiszteletdíj és a költségtérítés összege az euró bevezetéséig ne emelkedhessen?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, valamint az államtitkárok illetménye a 2002. december 31-én hatályos - a miniszterelnökre, miniszterekre, illetve a politikai államtitkárokra vonatkozó - törvényi rendelkezések szerinti összegben kerüljön meghatározásra és ez az összeg az euró bevezetéséig ne változzon?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, továbbá mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát?"

34. Hogyan állnak ezek a kérdések?

Az OVB mind az MSZP, mind a Fidesz képviselői által benyújtott kérdéseket megtárgyalta. Az MSZP 20 kérdéséből ötöt hitelesített, a Fidesz nyolc kérdéséből pedig hármat tartott hitelesíthetőnek. Az OVB határozatival szemben kifogásokat nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amely még nem döntött azokról.

35. A Fidesz - KDNP képviselők mely népszavazási kérdéseit hitelesítette az OVB?

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, továbbá mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát?"

36. Elképzelhető, hogy március 9-én még ezekből a kérdésekből is lesz népszavazás?

Nem, ezek a kérdések már nem csatlakozhatnak a Fidesz - KDNP eddigi kezdeményezéseihez.

37. Mi kell a népszavazás eredményességéhez?

A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adott. Ahhoz tehát, hogy a népszavazási kérdésekben megnevezett kormányzati intézkedések visszavonásra, illetve megakadályozásra kerüljenek, valamivel több mint kétmillió választópolgárnak igennel kell szavaznia a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett kérdésekre.

38. Mi az eredményes népszavazás jogi következménye?

Az Országgyűlés köteles a népszavazással kinyilvánított népakaratot teljesíteni, vagyis az azzal ellentétes törvényi rendelkezést - a tandíjat, vizitdíjat, kórházi napidíjat - megszüntetni.

39. És a politikai következmény?

Az eredményes népszavazásnak politikai következményei is lesznek. Ha a nép egyetért kezdeményezéseinkkel, ez az embereket megsarcoló kormányzati politika alappilléreit ütné ki, ami egy új politika kezdetét jelentheti.