Utoljára frissítve: 2008. április 11., 07:06

nyomtat

küld

Van-e Magyarországon antiszemitizmus, és ha igen, akkor az ellen úgy kell-e fellépni, mint azt az ön szervezésében hétfőn tették a XIII. kerületben több százan, a felkorbácsolt indulatokat tovább gerjesztve?

- Antiszemitizmus egyértelműen van, hogy milyen mértékben, arról lehetne vitatkozni, de ellene mindenképpen a nulla tolerancia elve alapján kell küzdeni. Az elmúlt évek, hónapok eseményei alapján a helyzet tarthatatlanná vált, a hétfői újlipótvárosi ellendemonstrációt én egy önszerveződő felkiáltásnak tartom. Ha az antiszemitizmus, a fasizmus és a rasszizmus megmarad verbális szinten, akkor az emberek berzenkednek, tűrnek és tűrnek, de amikor már Molotov-koktélokat dobálnak, kézigránátokat helyeznek el pártirodáknál, politikusokat támadnak meg, nem lehet tovább hallgatni. A hétfői akció példa nélküli volt a rendszerváltozás utáni korszak történetében, 500-600 részben zsidó, de sokan nem zsidó vallású emberek fogták magukat, és ki mertek menni az utcára, hogy világgá kürtöljék: Elég volt!

- Tomcat, a blogger azzal indokolta tömeges jegyvásárló, úgynevezett flashmob akciójukat, mert arról értesültek, hogy egy nemzeti rockegyüttes koncertjére jegyet vásárló lányt a később megtámadott jegyiroda alkalmazottai nem szolgálták ki, és fasisztának nevezve kidobták. Ha esetleg valóban így történt, nem gondolja, hogy szándékukkal szögesen ellentétes hatást értek el, és az antiszemitizmus ellentettjét, a magyarellenesség vádját húzzák magukra?

- Az úgynevezett antimagyarizmus fából vaskarika. A magyarországi zsidóság évszázadokon keresztül integrált része volt a magyar társadalomnak, a történelem folyamán itt volt a legnagyobb asszimiláció. Együtt sírtunk, és együtt nevettünk, közös élményünk az 1848-as forradalom és szabadságharc, a kiegyezés, a polgárosodás korszaka, és még sorolhatnám. A gyűlölt kommunista diktátoroknak, Kun Bélának, Rákosinak, Farkasnak vagy Gerőnek azon kívül, hogy zsidónak születtek, a zsidósághoz semmi közük nem volt. Közöttünk éppúgy voltak árulók, mint a szigorúan vett magyarság között, emiatt is indokolatlan az alaptalan ellentétek szítása. A tiltakozáshullámot kiváltó jegyirodában történtekről konkrétumot nem tudok, de talán maguk a résztvevők sem emlékeznek már pontosan. Tegyük föl, hogy úgy történt, ahogy az ellentábor állítja. Ma Magyarországon a sokat szidott demokráciából szerencsére még maradtak kis "darabkák", ilyen és ehhez hasonló ügyekben bárki eljárhat törvényesen, azonban itt nem ez történt. Az érintett hölgy, akit szerinte magyarságában sértettek meg, nem a hatóságokhoz, hanem a Kurucinfóhoz fordult. Nekem több mint kétes ez az ügy.

- A rendszerváltozás óta mindig a balliberális kormányok ideje alatt növekszik a "fasisztaveszély", Szabó Alberthez és Bácsfi Dianához hasonló, jelmezbe öltöztetett figurák bújnak elő és tűnnek el, ha úgy tetszik a hatalom rendre előhúzza a zsidó-kártyát. Fideszes politikusként nem tart attól, hogy most is erről van szó?

- Meggyőződésem, hogy valóban a nagypolitika gerjeszti ezeket az eseményeket, amelyeket egyértelműen a túlzott liberalizmus számlájára írok. Értékrendek dőltek össze, értékhatárok bomlottak fel az elmúlt időszakban, ami tarthatatlan. Az antiszemita jelenségek megfékezésében nagy szerepe lehet a civil kezdeményezéseknek, de az elsősorban a rendvédelmi szervek, a rendőrség feladata. Mi, szervezők úgy gondoltuk, hogy a hétfői önszerveződő tiltakozás után átadjuk a helyet a rendőröknek, a hatóságra bízzuk az ügy kezelését.