Az elnökjelölési folyamat nem zajlott zavartalanul a szocialistáknál. Most épp Szili mozgalma kavar izgalmat, de állítólag Botka László is feldúltan távozott egy jelölőbizottsági meghallgatásról.
(...)
Egyre többen vannak tehát - gyurcsányisták, Szili-hívek és a feltörekvő ifjú törökök -, akik már a jelenlegi vezetés bukását követő időszakra vetik vigyázó szemüket.
Tisztelt Kongresszus! A V betűnek is vannak előnyei, mindenki várja a végét, igen. De engedjetek meg nekem is néhány szót. Jobb azért a helyzet, eszembe jutott, hogy 1992-ben a Fidesz pécsi kongresszusán, 15 évvel ezelőtt az a szerencse jutott nekem, hogy Viktor után szólhattam, és nagyon büszke voltam, hogy milyen jó helyet kaptam. Amikor Viktor befejezte a beszédet, és mindenki elindult a büfébe, akkor rájöttem, hogy az éremnek mindig két oldala van.
De ha már a beszédeknél tartok, engedjétek meg nekem, hogy egy mondattal azért megtoldjam a dolgot. A tegnapi nap még úgy készültem, hogy az ABC szerint, Schmitt Páli után fogok beszélni, engedjétek meg, hogy én is mint egy alelnök-jelölt és alelnök társa megköszönjem azt a négyéves kemény munkát, amit Pali a Fideszben csinált, és megköszönjem azt, hogy együtt dolgozhattunk a tavaly őszi önkormányzati kampányban, nyugodtan mondhatom, nagyon sikeresen.
Én magam is arról szeretnék beszélni, hogy hát mi is van velünk. Ebből a helyzetből, amibe keveredtünk, amibe kevertek bennünket, hogyan is van a kifelé, az előre. Beszélni kell arról, hogyan is jutottunk ide. Mi a teendő, és hát beszélni kell arról is, amire a választ még mi is keressük, hogy lehet az, hogy öt év szocialista kormányzás után, hogy lehet még mindig egy erkölcsi hitelét elvesztett ember Magyarország miniszterelnöke. Ha ezekre a kérdésekre nem tudunk választ adni, akkor Pokorni Zolival egyetértve, lehet akármilyen előnyünk, nincs olyan nagy előny, ami el ne fogyna a végére.
Kedves Barátaim!
Félelmetes megélni, hogy Magyarország az elmúlt öt esztendőben hova csúszott vissza. Félelmetes megélni, hogy mindig van még lejjebb és lejjebb. És ezt nemcsak mint gazdaságpolitikus mondom nektek, hanem olyan emberként, aki helyi közösség tagjaként, nagyobb közösség tagjaként figyel arra, mi történik egészségügyben, oktatásban, kultúrában. Félelmetes.
Egyre kínosabb az, amikor külföldi barátainkkal beszélünk arról, mondják, hogy hát van maguknak egy olyan hazudós miniszterelnöke, kérdezik mi is pontosan most a helyzet Magyarországon. És az ember igyekszik gyorsan elterelni a szót, vagy másra terelni a szót, és elkezd beszélni gazdaságról, és rájön, hogy jobb, hogyha visszatér az előbbi témához.
Gondoljatok csak bele abba, 2001-ben Magyarország még jobb mutatókkal rendelkezett, mint Szlovénia. Még 2002-ben is ott tartottunk, hogy a szlovénokkal együtt fogjuk bevezetni az országban az eurót, s mi történt, 2007-ben Szlovénia bevezette az eurót, mi pedig azt sem tudjuk megmondani, hogy mikor lesz egyáltalán euró Magyarországon. Meg vagyok arról győződve, hogyha a Fidesz-kormány maradt volna 2002 után, ma Magyarországon mi is euróval fizetnénk.
Kedves Barátaim!
Államháztartási hiány. Nézzétek meg, Magyarország tavaly, az idén és jövőre is csúcstartó lesz az Európai Unióban. De nemcsak ez a baj, nemcsak az Európai Unióban vagyunk már csúcstartók. A tavalyi esztendőben a világ országait tekintve Magyarország a második helyen volt ezen a dobogón, egy ország előzött meg bennünket, Libanon. Az a Libanon, ahol permanens kormányválság van, és tavaly éppen egy háborút éltek meg az ott élő emberek.
Magyarország ma valóban az egyre lejjebb és lejjebb van pályán: infláció, pénzromlás, munkanélküliség. Nézzétek meg: az Európai Unióban csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság. Magyarország teljesen szembe megy ezzel a tendenciával, és nálunk a munkanélküliekből van egyre több és több.
Nem konvergencia, tehát, ahol mi vagyunk Kedves Barátaim. Ez divergencia, ez nem felzárkózás, ez leszakadás. Ez leszakadás attól, amit 1990-ben, a rendszerváltozás elején gondoltunk. Azt gondoltuk néhány kemény esztendő és Magyarország, a magyar lakosság előbb-utóbb olyan színvonalon élhet, mint az Európai Unió átlaga, vagy az alsó harmadba tartozó akkori országok. De hát mi nem felzárkózunk, mi leszakadunk. Mi egyre távolabb és távolabb kerülünk attól, hogy az emberek nálunk is úgy éljenek, mint Ausztriában, Németországban vagy máshol.
Kedves Barátaim!
A 90-es évek elején még csak viccelődtünk azon, az első szocialista kormánynál, hogy ez a kormány olyan, mint Kolombusz Kristóf, nem tudta hová indul el, nem tudta, mit fog felfedezni - de mindezt más pénzén tehette meg. A vicc ma kőkemény valóság lett. Ez a kormány a mi pénzünkből, a mi erőforrásainkból viszi az országot egyre lejjebb és lejjebb.
Tisztelt Kongresszus!
Tudjátok jól, hogy Karcagról származom, és a kunok hagyománytisztelő emberek, tartják kapcsolataikat a kazah barátainkkal. Néhány napja egy parlamenti delegációval Kazahsztánban járhattam. Korábban mindig az volt a példa, hogy hát igen, ez egy távoli közép-ázsiai ország, jurta, kumiszt isznak az emberek, mindenki lovon jár, és így tovább.
Elmentünk egy másfélmilliós városba, ahol másfél millió autó van. Egy idő után nem tudtuk számolni a toronydarukat egy olyan országban, ahol egyébként 20 milliárd dollárt fektetnek most már be tőkeexportként más országokba. És korábban megszoktuk mindig, hogy mi beszélünk arról, hogy demokrácia, gazdasági felzárkózás. A kazah partnerek most is kérdezték, hogy hát ők még tanulják ezt a demokráciát, és szeretnék a magyar tapasztalatokat elsajátítani. Hogy állunk például a pártlistákkal, hiszen Kazahsztánban az ottani parlament most vezeti be a pártlisták alapján való választást. Hát mondtuk, hogy nálunk is vannak pártlisták. Mi van akkor, ha szavazat, vagy mandátumegyenlőség van, kérdezi a kazah partner? Ha mandátumegyenlőség van, nálunk is volt ilyen helyzet a megyében, de hát ilyenkor is van megoldás, ha az illető vállalkozó, van esetleg adótartozása, lehet esetleg beszélgetni vele. Ez egy demokratikus megoldás, mondjuk a partnereknek.
Témát váltottunk, az országban 130 nemzetiség él, hogyan tudja Magyarország megoldani, kérdezi tőlünk, hogy a nemzetiségek között béke legyen. Hát mondtuk, hogy nálunk 13 országos kisebbségi önkormányzat van, és a kormány figyel arra, hogy helyes döntések szülessenek. Legutóbb éppen bőrfejű, verőemberek voltak az egyik országos kisebbségi önkormányzat elnökválasztó ülésén. Erre mondták a kazakok, hogy ők még nem érettek erre a demokráciára, idő kell nekik, hogy ezeket el tudják sajátítani, inkább beszéljünk a gazdaságról.
Erre elmondták, hogy az elmúlt két évben 600 kilométer vasutat építettek, elmondták, hogy elindult egy otthonteremtési program, ahol 27 millió négyzetméter lakást építettek, és igyekeznek mindenkinek egy 10 százalékos önrésszel a lakáshoz jutás esélyét megteremteni. Na most erre mondtuk mi, hogy akkor beszéljünk másról.
Kedves Barátaim!
Az a helyzet, hogy lassan már Közép-Ázsián túl kell menni ahhoz, hogy az ember Magyarország eredményeivel büszkélkedni tudjon.
Magyarországon ma káosz-kormányzás folyik, egy következmények nélküli felelőtlen kormányzás következtében. Mondjuk ki nyíltan, rossz irányba mennek a dolgok, rossz forgatókönyvet valósít meg az a kormány.
Célszerűen és tudatosan folyik a magyar állam, a magyar államigazgatás tönkretétele, szétverése. Nézzük meg az intézményeinket. Nézzük meg, mi történt az elmúlt hetekben, hónapokban. Augusztus 20-án, ahol kiderült, hogy állami ünnepen öt ember halála és 300 sebesült sem elég ahhoz, hogy a kormányzati felelősséget számon tudjuk valakin kérni.
Nézzük meg, mi történik a nemzetbiztonságnál, a nemzetbiztonság ma azt a célt tekinti feladatának, hogy a miniszterét, a kancelláriaminisztert védje meg a kellemetlenkedő újságíróktól, és újságírókat zaklassanak. Vagy ha éppen nem ezzel foglalkoznak, akkor több mint egymilliárd forint adó- és vámtartozást hozzanak össze egy olyan alapítványon keresztül, ami 8 ezer tonna élelmiszert hoz be az országba, majd ad el bevásárlóközpontoknak. A Nemzetbiztonsági Hivatal ma ezzel foglalkozik.
Nézzük meg, mi történik akkor, hogyha egy vállalkozót, aki közel áll a kormány politikusaihoz, elkapnak: a pénzügyminiszter volt üzlettársa jogerősen kiszabott börtönbüntetését kellene, hogy elkezdje, erre fel mi történik? Orvosi papírt szerez arról, hogy nem bírja a bezártságot, ezért nem fog bevonulni a börtönbe. És mehetek tovább, a rendőrségről sokat beszéltünk. Elképesztő megélni azt, hogy ma éjszaka, egy nőnek azon kell töprengenie, hogyha egy rendőr le akarja inteni, hogy a fékpedált vagy a gázpedált nyomja-e meg. Elképesztő, hogyha az a rendőr lop a bankból, akit egyébként azért küldtek oda, hogy a betétesek, a befektetők pénzét megőrizze abban a bankban. És feltehetjük a kérdést, van még más is? Vagy ez még csak az eleje valaminek. Hiszen kérdezzük meg, hogy ezek a rendőrök, akik éjszaka öten egy fiatal hölgyet megállítanak, és minősíthetetlen módon járnak el vele, ezek vajon ezt először követték el? Igen, tudatosan folyik a magyar állam intézményeinek meggyengítése, és szétverése. Hol van most vajon Gyurcsány Ferenc blog bejegyzése arról, hogy milyen hősiesen védték őt meg szeptember 17-én a rendőrök. Tegyük fel a kérdést, Demszky Gábor vajon most visszaveszi a kitüntetést attól a Gergényi Pétertől, aki alkalmatlanná vált a feladatára.
Kedves Barátaim!
Ennél már csak az a rosszabb, amikor megpróbálják nekünk megmagyarázni a mostani helyzetet. Emlékezhettek még rá: 1996-ban, 1997-ben a Tocsik-ügy kapcsán Suchman Tamás akkori miniszter arról beszélt nekünk: hölgyeim és uraim hát nem az ÁPV Rt. korrupt: a világ korrupt - mondta kedves Tamás barátunk. Hát most mit hallunk, hát azt halljuk, hogy keveset keresnek a rendőrök. Azt halljuk, hogy nem a rendőrséggel van baj, a társadalmi állapotainkkal van baj.
Könyörgöm, nem, nem és nem. Magyarországon nem alakulhatnak ki olyan közállapotok, amelynél elfogadott lehet a visszaélés, a minimális erkölcsi követelményekkel, normákkal szemben. Vállalják a felelősséget azért a káoszért, amit csináltak. Vállalják azt a felelősséget, amit a káosz kormányzás jelent egy következmények nélküli országban. Vállalják, hogy hazudtak reggel, éjjel és este.
Kedves Barátaim!
A választások előtt tele volt a padlás ígérettel. A választások után láttuk ebből mi valósult meg. A mi kormányunk az adócsökkentés kormánya. Legőszintébb, becsületszavamra mondom - hallottuk Gyurcsány Ferenctől. Székely testvéreink jutnak az eszünkbe: vicc, vagy komoly, vicc, vagy komoly. A két székely bácsi megy ki a mezőre, elől az egyik, mögötte a másik, kapa a vállukon. És egyszer az egyik, aki hátul van, jól hátba vágja az előtte lévőt, mire az visszafordul, komótosan leteszi a kapát, és megkérdezi: ez most vicc volt, vagy komoly? A másik meghökken, azt mondja: komoly. Na azért, mert viccnek kicsit durva lett volna.
Kedves Barátaim!
Mindig van sajnos lejjebb. Mindig van lejjebb és lejjebb. Ne hagyjuk, hogy szétverjék az ország még működő intézményeit. Legyünk büszkék arra, amit az elmúlt években a Fidesz-kormány alatt tettünk.
Kedves Barátaim!
Ne hagyjuk, hogy Magyarországon a közhatalommal való intézkedés és visszaélés jelentse a kormányzás szinonimáját. Legyünk büszkék arra, hogyha a rendszerváltozás időszakban születtek is rossz döntések, volt olyan kormánya már ennek az országnak, amely letett értéket az asztalra. Igen, hiszem és vallom, hogy a Polgári Magyarország építése 2002-ben félbe maradt. Igaza van Pokorni Zolinak, hogy nem lehet ott folytatni, ahol ezt abbahagytuk. De, hogy ezt az építkezést folytatni kell, ebben biztos vagyok. És ebben nem vagyunk egyedül, itt vannak velünk a gazdák, a vállalkozók, akiknek köszönet jár azért is, hogy vállalják a szövetséget, és vállalják azokat a retorziókat, amit az APEH-től, a kormányzati kifizető intézményektől azért kapnak, mert egy Polgári Magyarországot szeretnének megvalósítani.
Tudjuk a kiutat, van megoldás. Letettünk már annyit az asztalra, hogy ezekre büszkén vissza tudjunk mutatni. Széchenyi terv, otthonteremtési program, lakásépítések elindítása, Nemzeti Színház, Mária Valéria híd és így tovább. Azt kell tehát nektek mondanom: van kiút, a Fidesz kongresszusa abban tud új kereteket és új irányt kijelölni.
Hadd zárjam azzal Kedves Barátaim, hogy nagyapám sokszor elmondta: nem biztos, hogy megbízható forrásból hallotta az információt, hogy - ha már Amerikát mondtam az előbb - amikor Kolombusz Kristóf ment ki Amerikába, találkozott egy hajóssal, visszajövet. Azon a hajón volt egy magyar.
Képesek vagyunk a legnehezebb helyzetből is kikeveredni. Túléltük a tatárt, túléltük a törököt, túléltük az oroszokat, túl fogjuk élni ezt a kormányt is.