fidesz.hu főoldal
család
foglalkoztatás
Orbán Viktor
rezsicsökkentés
gazdaság
választás 2014
Magyarország jobban teljesít
Magyarország nem hagyja magát
képviselőjelölt
A Kárpát-medence kenyere az összetartozás jelképe
2014.08.20
A földművelésügyi miniszter szerint a Kárpát-medence kenyere a magyarság összetartozását is jelképezi.

Fazekas Sándor erről augusztus 20-án, az állami ünnep alkalmából a Szolnoki Művésztelepen beszélt. Hangsúlyozta: nincs még egy nép a világon, amely számára a kenyér olyan fontos szerepet töltene be, mint nekünk, magyaroknak. Egyszerre jelenti az életet, a megélhetést és azt a „finom, illatozó étket, melyre minden nap szükségünk van” - mondta, hozzátéve: kifejezi a szántó-vető ember erőfeszítéseit, a molnárok munkáját, a pékek fáradozását, mindazok odafigyelését, akiknek köszönhetően az „áldott kenyér” az asztalunkra kerül."Meg kell őrizni értékeinket, egy iparosodott társadalomban is szükség van igazi kézműves termékekre, amelyekkel egyébként feledésbe merülő hagyományokat lehet életben tartani."A földművelésügyi miniszter, méltatva az ötletgazdák és a város vezetőinek elkötelezettségét, hangsúlyozta: a Kárpát-medence kenyere és a kemence, amelyben készült egyaránt a legnagyobb Magyarországon és együttesen jeleníti meg a magyarság összetartozását. E kezdeményezés azt üzeni: meg kell őrizni értékeinket, egy iparosodott társadalomban is szükség van igazi kézműves termékekre, amelyekkel egyébként feledésbe merülő hagyományokat lehet életben tartani. Fazekas Sándor fontosnak nevezte, hogy ez a kenyér összekössön bennünket és sok hasonló alkalomra teremtsen lehetőséget, amikor végiggondolhatjuk azokat a szálakat, amelyek Szent István korától elvezetnek bennünket a jelenig, és erőt adnak a megmaradáshoz, a hétköznapokhoz.Szolnok városa és a Szolnok Televízió 2011-ben indította útjára hagyományteremtő céllal a Nemzet kenyere - 2013-tól a Kárpát-medence kenyere - című programját. A kenyérsütéshez kapcsolódó kétnapos rendezvényen idén számos népzenei, művészeti esemény és vásár várja a Szolnoki Művésztelepre látogatókat. A rendezvényeken részt vesznek a vajdasági Zenta, a felvidéki Révkomárom, a kárpátaljai Beregszász, a székely Sepsiszentgyörgy, valamint a hazai Lipót és a lengyel Tarnow települések képviselői.A vendég településeken a Tisza-parti megyeszékhelyről kapott alföldi lisztből sütnek kenyeret, míg cserébe a kétmázsás szolnoki cipóhoz forrásvizet, burgonyát, sót, kovászt és élesztőt küldtek a programot segítő városok. A helyi tévék együttműködése révén televíziós híd köti össze a résztvevő településeket, így az ott élők nyomon követhetik egymás ünnepségeit.A kétszáz egykilós pityókás, azaz krumplis kenyeret a székely Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta és gyúrta egybe kedden a Szolnoki Művésztelepen, ahol tavaly megépült Közép-Európa legnagyobb házi kenyérsütő kemencéje. A szerda reggelre kisült kenyeret délután felszentelik és szétosztják az ünneplők között, hasonló méretű és összetételű párját pedig szerda délelőtt útjára indították Erdélybe, hogy ott a szolnokiakkal egy időben fogyaszthassák el a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői.Miután segítőivel kiemelte a kemencéből Kárpát-medence kenyerét, Diószegi László elmondta: a sütés a szokásos méretű kenyereknél jóval hosszabb ideig és magasabb hőfokon: mintegy 6 órán át, 400 Celsiuson történt. Éppen ezért az asztallapnyi, lepényszerű kenyér felületén vastag hamukéreg képződött, amelyet néhány percnyi hűlés után késsel és kifejezetten erre a célra szerkesztett kaparóval távolítottak el.(MTI - fidesz.hu)