fidesz.hu főoldal
család
foglalkoztatás
Orbán Viktor
rezsicsökkentés
gazdaság
választás 2014
Magyarország jobban teljesít
Magyarország nem hagyja magát
képviselőjelölt
Napjainkban is virágzik a politikai befolyásolást biztosító uralmi modell exportja
2017.11.24
A politikai befolyásolást biztosító uralmi modell exportja napjainkban is virágzik - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, a Parlamentben, a Sztálin árnyékában - A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében.

Kövér László, a rendezvény fővédnöke azt mondta, hogy Sztálin árnyéka időben és térben messzire vetül. "Napjainkban vannak, akik nem önigazgató társadalomról, hanem úgynevezett nyitott társadalomról oktatnak bennünket" - fogalmazott.Közölte, egyesek az érdekeiket nemzetközi szinten már nem a békeharc, hanem a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén igyekeznek érvényesíteni és vannak, akik belső politikai csatározásaikban ellenfeleiket már nem az osztályharc, hanem a korrupció elleni küzdelem "populista lózungjaival" akarják legyőzni. Feltette a kérdést: kik ők és miért teszik ezt?"Kik azok, akik az emberek identitását nemcsak ellenőrizni vagy befolyásolni, hanem most már egyenesen megszüntetni akarják? Kik azok, akik az emberek nemi, családi, nemzeti és vallási önazonosságának szétzilálása mellett ideológiát gyártanak az úgynevezett fluid identitás, azaz az identitásnélküliség hasznos voltáról? Kik azok, akik el akarják törölni a nemzeti államokat, a keresztény egyházakat, és az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló családokat?" - vetette fel a házelnök."Napjainkban a közhatalmak erőforrásai csökkennek, míg a magánhatalmak erőforrásai nőnek. A globális fejlődés költségeit jobbára az előbbiek, míg nyereségeit az utóbbiak könyvelik el."Kövér László kijelentette: napjainkban ezekre nemcsak "a szólásszabadságot fojtogató politikai korrektség" miatt nehéz választ adni, hanem az "új hatalmi exportőr érdekcsoportok" belső szerkezete és a nyilvánossághoz való viszonya miatt is.Azt mondta, a 20. század második felében elkezdett felborulni az egyensúly a közérdeken nyugvó, demokratikus legitimációval rendelkező közhatalmak, az államok és a magánérdekeken nyugvó, demokratikus legitimációval nem rendelkező magánhatalmak között. Napjainkban a közhatalmak erőforrásai csökkennek, míg a magánhatalmak erőforrásai nőnek. A globális fejlődés költségeit jobbára az előbbiek, míg nyereségeit az utóbbiak könyvelik el - tette hozzá.Az Országgyűlés elnöke kiemelte: míg a 20. században jellemzően a közhatalmak igyekeztek exportálni az uralmi modelljüket, ma már a magánhatalmak érdekeit kiszolgálni hivatott - úgynevezett - demokráciák elengedhetetlen alkotóelemeinek minősített intézményi megoldások exportja zajlik. Hozzátette, a közhatalmak erejét a nyilvánosság növeli, a magánhatalmakét viszont a nyilvánosság hiánya.Kövér László szerint ez az oka annak, hogy miért nem azonosíthatóak olyan egyértelműen az új uralmi exportőrök, mint ahogyan korábban a közhatalmak. A köz- és a magánhatalmak egyensúlya és szabályozott, legitim együttműködése nélkül sehol a világon nem lesz biztonságban és emberi méltósággal élhető jövő a 21. században - jelentette ki.Megjegyezte: az emberek szolgálatára szegődött politikának és tudománynak világszerte az a feladata, hogy a múlt értelmezésének segítségével is megértse és elhárítsa azokat a jelenbéli veszélyeket, amelyek újabb barbárságok korszakával fenyegetnek.A rendezvény fővédnöke azt mondta, a közép-kelet-európai sorstársaihoz képest Magyarországnak sajnos többlettapasztalatai vannak a szovjet uralmi modell exportjáról, mert míg az másutt csak 1945 után bontakozott ki, a magyarok már 1919. március 21. és augusztus 1. között, az úgynevezett Tanácsköztársaság idején megtapasztalhatták a bolsevik gondolat államhatalmi megtestesülését.Úgy fogalmazott, a szovjet exportőrök magyarországi ügynökei már 1918. november 4-én létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját egy moszkvai szállodában, megválasztották a központi bizottságot, és döntöttek arról, hogy mindenben alávetik magukat az oroszországi kommunistáknak. Ezt követően a központi bizottság tagjaivá vált magyarországi ügynökök visszatértek Magyarországra, és 1918. november 24-én - azaz éppen 99 éve - egy budapesti lakásban is kimondták a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását - mondta.Az Országgyűlés elnöke szerint külön konferencia tárgyát képezhetné annak vizsgálata, hogy a szovjet bolsevisták mintegy tucatnyi magyarországi ügynöke, a későbbiekben körülbelül ezer erőszakszervezeti különítményessel, "pontosabban terroristával" kiegészülve miként tudta négy hónappal később magához ragadni és csaknem négy hónapig bitorolni az állami főhatalmat. Kövér László a Tanácsköztársaságot Magyarországot tragikus következményekkel sújtó bolsevik politikai exportterméknek nevezte.A történettudománynak köszönhetően már meglehetősen jól ismert az a geopolitikai valóság, amely a második világháború után a szovjet kommunizmus fennhatósága alá taszította Kelet-Közép-Európát és tudható, hogy a térségben 1945 után három évnél rövidebb idő alatt láncreakciószerűen épült fel, majd több mint negyven év múlva dominószerűen omlott össze a szovjet uralmi modell - közölte Kövér László.Bellavics István, az eseményt szervező Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy "nem a nagy honvédő háború iszonyatos borzalmait, szenvedéseit átélő szovjet emberek érthető dühe" döntötte el 1945 után fél évszázadra Magyarország térségének berendezkedését, hanem "egy közel három évtizedes gyakorlatban edzett terrorgépezet", amelynek nem voltak érzelmei.Feltette a kérdést: Közép-Európa előre eltervezetten cinikus hatalmi és ideológiai játéktér volt, vagy Sztálin és elvtársai is csupán sodródtak az eseményekkel? "Bárhogy is történt, a végeredményt ismerjük" - fogalmazott Bellavics István.(MTI - fidesz.hu)