fidesz.hu főoldal
család
foglalkoztatás
Orbán Viktor
rezsicsökkentés
gazdaság
választás 2014
Magyarország jobban teljesít
Magyarország nem hagyja magát
képviselőjelölt
Innováció és vállalkozókészség – ígéretes példák a magyarországi felsőoktatási intézményekben
2017.11.29
Bemutatták az EMMI Felsőoktatási Államtitkársága, az Európai Bizottság és az OECD „A vállalkozókészség és az innováció támogatása a magyar felsőoktatásban” címmel kiadott közös jelentését. A Tempus Közalapítvány által szervezett rendezvényen a felsőoktatási intézmények és partnereik közötti hazai együttműködések legjobb gyakorlatait is felvonultatták.

Európában és a világon a felsőoktatási intézmények korábbi oktatói-kutatói küldetése megváltozott, feladatkörei bővültek, a vele szemben támasztott elvárások nőttek, mind több szó esik az úgynevezett „harmadik misszióról”. Előtérbe került, hogy az intézmények milyen választ adnak a közösség társadalmi, gazdasági és kulturális kihívásaira: mennyire segítik a társadalmi mobilitást és a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférését a felsőoktatáshoz, mit tesznek a diplomások foglalkoztathatóságáért, hogyan járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és a helyi fejlődéshez, miként ösztönzik új vállalkozások létrejöttét és a meglévő cégek innovációját."A jelentés a HEInnovate kutatás eredménye, amelyet az OECD és az Európai Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Tempus Közalapítvánnyal együttműködésben 2015. december és 2016. november között végzett Magyarországon."A vállalkozó szellemű gondolkodásmód kialakítása új készségek tanítását és új tanítási módszerek alkalmazását követeli meg. A jelenlegi Felsőoktatási Stratégiával fontos lépést tettünk afelé, hogy a magyar felsőoktatási intézmények e két szempontból még aktívabbá váljanak.Ezt a folyamatot és legfrissebb eredményeit vizsgálta az OECD és az Európai Bizottság „A vállalkozókészség és az innováció támogatása a magyar felsőoktatásban” című új jelentésében. A jelentést Palkovics László az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára; Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgató-helyettese; valamint Sylvain Giguere, az OECD Regionális Foglalkoztatási és Társadalmi Innovációs Divíziójának és Helyi Gazdasági és Foglalkoztatás Fejlesztési Programjának (LEED) vezetője mutatták be az Innovatív felsőoktatás – regionális fejlesztés és hálózatépítés című konferencián.A jelentés a HEInnovate kutatás eredménye, amelyet az OECD és az Európai Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Tempus Közalapítvánnyal együttműködésben 2015. december és 2016. november között végzett Magyarországon.Az országjelentésnek már most konkrét szakpolitikai hatása van. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Tempus Közalapítvánnyal közösen - felsőoktatási intézmények és innovatív vállalatok képviselőiből és szakpolitikai szereplőkből álló szakértői csoport bevonásával - gyakorlati javaslatokat és támogató mechanizmusokat dolgozott ki a magyarországi felsőoktatási intézmények számára.A jelentés szerint a vállalkozókészség és az innováció hatékony támogatása érdekében maguknak a felsőoktatási intézményeknek is vállalkozó szelleműnek és újítónak kell lenniük az oktatásszervezés, a kutatás és az üzleti szférával való együttműködés terén. Számos magyar felsőoktatási intézmény kísérletezik is újító eszközökkel: új tanítási módszereket épít a tantervbe, a vállalkozói szemléletet fejlesztő tevékenységekbe kezd, támogatja a startupokat, erősíti vállalati és társadalmi partnerségeit és törekszik a nemzetközi működésre.A Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szent István Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem több nagyon ígéretes gyakorlatát ismerték meg a kutatók, amelyekről az országjelentésben is beszámolnak. A tanulmány számos fejlesztési területet is megnevez:- Meg kell határozni, hogy mit jelent a felsőoktatási intézmények harmadik missziója, az ehhez kapcsolódó tevékenységek támogatására pénzügyi és humánerőforrás-fejlesztési ösztönző rendszert kell kialakítani. Ösztönözni kell a felsőoktatási intézmények együttműködését a stratégiai területeken, például a költséges kutatási eszközök megosztott használatával. Mindez elősegítheti a versenyképességet, különösen a gyógyszeripar és a biotechnológia terén.- Fokozni kell a hallgatók és a fiatal kutatók részvételét a vállalkozási tevékenységekben.- Különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi mobilitásból hazaérkező diákokra és munkatársakra éppúgy, mint a külföldi hallgatókra és oktatókra."Fokozni kell a nemzetköziesítés mértékét és újra meg kell határozni a felsőoktatási intézmények harmadik misszióját – az egyetemeknek sokkal jobban be kell ágyazódniuk a helyi közösségbe és gazdaságba, amihez magunknak az intézményeknek kell újragondolniuk struktúráikat."Palkovics László oktatási államtitkár megnyitójában arról beszélt, hogy a magyar Felsőoktatási Stratégia létrehozásának egyik fő célja volt, hogy kialakítsa azokat a fő irányokat, amelyek hozzájárulnak, hogy a felsőoktatási intézmények közelebb kerüljenek a munkaerőpiachoz, hogy a képzésből kikerülő diplomás hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek.Kiemelt célként utalt arra, hogy fokozni kell a nemzetköziesítés mértékét és újra meg kell határozni a felsőoktatási intézmények harmadik misszióját – az egyetemeknek sokkal jobban be kell ágyazódniuk a helyi közösségbe és gazdaságba, amihez magunknak az intézményeknek kell újragondolniuk struktúráikat.Rávilágított, hogy kulcsfontosságú az egyetemek innovációban betöltött szerepe.Sylvain Giguere, az OECD képviselője szerint a „vállalkozó egyetem” nem csupán egy startupoknak állított ugródeszka. Holisztikus és folyamatos törekvés arra, hogy a munkatársak és a hallgatók hatással lehessenek a világra.Hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a frissdiplomások foglalkoztathatóságára: a fiatal pályakezdőkkel szemben alapvető elvárás, hogy rugalmas és kreatív munkatársak legyenek, akik képesek gyorsan alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, tudnak kezdeményezni és változásokat generálni.A rendezvényen Jens Nymand Christensen, az Európai Bizottság képviselője kiemelte, a felsőoktatási intézmények egyik legfontosabb célja, hogy elősegítsék a végzős hallgatók boldogulását az életben. A most bemutatott kötet ezeknek az erőfeszítéseknek a szimbóluma: a határokon átívelő európai együttműködés és az egymástól tanulás mindig jobb eredményekhez vezet. Így a HEInnovate kutatás magyarországi eredményei a remények szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes egyetemek és főiskolák tanuljanak egymástól, ami nemcsak Magyarország, hanem egész Európa fellendülése szempontjából kulcsfontosságú.A 2017. november 29-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Tempus Közalapítvány által közösen szervezett szakmai konferencián az OECD és az Európai Bizottság által megvalósított HEInnovate kutatásról szóló kiadvány ünnepélyes bemutatója mellett előadások, panelbeszélgetések, ún. tandem-előadások (egyetemek és vállalkozások közös prezentációi) keretében vitatták meg felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek képviselői a vállalkozó és innovatív felsőoktatás lehetőségeit, kihívásait és jó gyakorlatait.A HEInnovate hálózat kulcsfontosságú kezdeményezés Európa versenyképességének, innovációs törekvéseinek és vállalkozókészségének előmozdításában, hiszen magukat a felsőoktatási intézményeket támogatja a folyamatos megújulásban és fejlődésben. A hálózat által fejlesztett online segédeszköz, amely révén a felsőoktatási intézmények stratégiai megbeszéléseket folytathatnak a vállalkozókészségről és az innovációról, 24 nyelven elérhető és világszerte több mint 800 felsőoktatási intézmény használja.(fidesz.hu)