fidesz.hu főoldal
család
foglalkoztatás
Orbán Viktor
rezsicsökkentés
gazdaság
választás 2014
Magyarország jobban teljesít
Magyarország nem hagyja magát
képviselőjelölt
A kormány számít és értékként tekint a zsidóságra
2018.01.29
A magyar kormány számít és értékként tekint a magyar zsidóságra - mondta a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn, az emancipációs törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla avatásán Budapesten.

Latorcai Csaba kiemelte: az emancipációs törvény a hazai zsidóságot is bevonta a kiegyezés korszakára jellemző, gyors ütemű gazdasági-társadalmi modernizációba. Ebben az időszakban csaknem megduplázódott az izraelita felekezethez tartozók száma: míg 1869-ban 550 ezren, addig 1910-ben már 930 ezren voltak."A 20. századi háborúk és diktatúrák tragikus módon akasztották meg az ígéretes fejlődési pályát."A 20. századi háborúk és diktatúrák azonban "tragikus módon akasztották meg az ígéretes fejlődési pályát". Magyarország mély gazdasági, társadalmi és morális válságba süllyedt - mondta a helyettes államtitkár. Kitért arra: a rendszerváltás nehéz évei után az elmúlt hét esztendőben talán most először van esély arra, hogy ismét egy "olyan ígéretes fejlődési pályára álljunk", amely meghozhatja a magyarság számára a szellemi, lelki önmagára találást. Ebben a munkában szükség van a zsidóságra és a zsidó vallás több mint ötezer éves szellemi, lelki és kulturális örökségére. Mint ahogy "valljuk azt is, hogy Európa és benne hazánk jövője nem képzelhető el a kereszténység értékeinek és örökségének megőrzése és tovább adása nélkül" - fogalmazott Latorcai Csaba.Gian Luca Borghese, a Budapesti Olasz Kultúrintézet megbízott igazgatója arról beszélt: a magyar emancipációs törvény elfogadása mögött ott volt a hála, amit a magyarok éreztek, a zsidóság áldozatvállalásáért a 48-as forradalomban. Az olasz zsidók ugyancsak lelkesen vettek részt az olasz szabadságharcban, és az ő emancipációjuk is megtörtént nem sokkal a szabadságharc után. Igaz, a magyar törvénynél kicsit később, 1870-ben fogadták el azt - tette hozzá Gian Luca Borghese.Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke hangsúlyozta: az emancipációs törvény jelképezte, hogy megszületése idején a magyar politikai élet "pontosan tudta, hogy mire van szükség az ország felemelkedéséhez". Ugyanakkor néhány évtized elég volt ahhoz, hogy a zsidó közösség eljusson a teljes egyenjogúságtól a teljes jogfosztottságig.Az emléktáblát a Budapesti Olasz Kultúrintézet, az egykori magyar képviselőház épületének falán helyezték el annak emlékére, hogy 1867-ben ott fogadta el a Magyar Országgyűlés képviselőháza az izraeliták egyenjogúságáról szóló emancipációs törvényt. Az emléktáblát a kormány, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Mazsike közösen állította. Az 1867. évi XVIII. törvénycikk kimondta, hogy "az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosultak". A törvénycikk minden ezzel ellenkező törvényt, szokást vagy rendeletet azonnali hatállyal megszüntetett. A törvényt gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és báró Eötvös József akkori vallás- és közoktatási miniszter terjesztette be, az Országgyűlés 1867. december 20-án, a főrendi ház december 22-én fogadta el, Ferenc József pedig december 27-én szentesítette.(MTI-fidesz.hu)