A miniszter a kormány előző napi ülésén született döntést részletezve elmondta: nincs korhatár, mindenkire vonatkozik a lehetőség, akinek nincs és nem volt ingatlana, és lakóingatlanban 50 százaléknál nagyobb részesedéssel még nem rendelkezett. A szeptembertől induló programhoz nem kapcsolódik sem házasságkötési, sem gyermekvállalási kötelezettség, de legalább kétéves magyarországi TB-jogviszonnyal kell rendelkezni.

Államilag jelentős kamattámogatással segítik a kölcsönt: a maximálisan felvehető 50 millió forintos hitel a futamidő végéig fix háromszázalékos kamattal vehető fel maximum 25 évre. Az önrész a lehető legkevesebb, 10 százalékos - ismertette.

Gulyás Gergely elmondta: két árkorlát van, az egyik a száz millió forint, ugyanis nem a luxusingatlanok megvásárlását kívánják segíteni, illetve a négyzetméterár esetében - mind lakás, mind ház esetében - másfél millió forint a határ. Megjegyezte: nemcsak Budapesten, hanem számtalan megyei jogú városban az ingatlanárak jelentősen megemelkedtek és új építésű ingatlanok - még külvárosban és a lehető legolcsóbb esetben - sem kaphatóak 1 millió forintos négyzetméter ár alatt, másfél millió forint alatt viszont már igen.

Aláhúzta: a kölcsön más hitelprogrammal együtt is felvehető, attól, hogy valaki csokot igényel, ha megfelel a feltételeknek, a háromszázalékos kedvezményes Otthon Start hitelt is felveheti.

Ismertette a havi törlesztőrészlet alakulását is: ha valaki 20 millió forintot vesz fel a leghosszabb, 25 éves futamidőre, akkor 94 ezer forinttal kell számolni. Ha ez 25 millió forint, akkor 118. 500 forinttal, 30 millió forintnál 142 ezer forinttal, 40 millió forintnál 190 ezer, és 50 millió forintnál 237 ezer forint a törlesztőrészlet a leghosszabb futamidő esetén.

Ha az átlagos banki törlesztőrészletet nézik, akkor az 20 millió forint felvétele esetén nem 94 ezer, hanem 157 ezer forint lenne, 25 millió forintnál 118 500 forint helyett 196 ezer forint, 30 milliónál 142 ezer forint helyett 236 ezer forint, 40 millió forintnál a 190 ezer forint helyett 315 ezres havi törlesztőrészlet lenne, és 50 millió forintnál, aminél a 3 százalékos támogatott fix kamattal 237 ezer forint a törlesztőrészlet, 393 ezer forint lenne a banki törlesztőrészlet - mutatott rá.

Kitért arra, hogy Magyarországon kifejezetten magas az ingatlantulajdon aránya: a 40 év felettiek nyolcvan százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, de a 18-40 év közöttieknél ez az arány csupán 40 százalék.

Szólt arról is, hogy a bankszövetséggel a részleteket megtárgyalták, a bevezetésről az elfogadás után még külön fognak tárgyalni, de a bankszövetség ismeri a javaslatokat. Rámutatott: a magyar bankszektor készen áll arra, hogy a lehető leggyorsabban, és reményeik szerint a legegyszerűbben szerződjön. Az általános hitelfelvételi szabályok jelentenek korlátot, a hitelképességet a bankok vizsgálni fogják - jelezte.

A miniszter felidézte, hogy már a miniszterelnöki évértékelőn szó volt a Demján Sándor Program részeként az otthonteremtés, otthonfelújítás, lakhatás kérdésköréről, azzal, hogy a kormány ezekre külön-külön programokat fog indítani. A 21 pontból ebbe a körbe tartozott a megfelelő számú és minőségű kollégiumi férőhely biztosítása - közölte.

Jelezte: továbbra is az a terv, hogy 17 ezer kollégiumi férőhely jöjjön létre. A Vidéki Otthonfelújítási Program elindult, a Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát lakásfelújításra is fel lehet használni. Szintén ebbe a körbe tartozik a munkáltató által adókedvezménnyel, a munkavállalónak adható lakhatási támogatás, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes 5 százalékos áfakulcs, illetve a bankok által vállalt önkéntes lakáshitel kamatplafon, ami 5 százalék - sorolta.

Gulyás Gergely jelezte: megnézték a regionális összehasonlítást, a fővárosi lakáspiacokat, és az mondható, hogy Budapesten az árak növekedése, függetlenül ettől a támogatott hiteltől, amúgy is várható; Bukarest fölött vagyunk jelentősen, de Varsóban és Pozsonyban is magasabbak az egy négyzetméterre jutó árak, mint Budapesten, Prágában pedig több mint kétszeresek az árak - mondta.

Ukrajna jövője nem a NATO-ban van és az európai uniós tagság helyett is másféle kapcsolatra kell törekedni vele - értékelte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban lezajlott NATO- és európai uniós csúcstalálkozókat.

Gulyás Gergely azt mondta, a NATO-csúcs alapvetően tért el a korábbiaktól amiatt, hogy az Egyesült Államok új vezetése és új elnöke teljesen világossá tette, hogy Ukrajna jövője nem a NATO-ban van.

Lekerült a napirendről az az önsorsrontó igyekezet, javaslat, hogy a lehető leggyorsabban fel kell venni a szövetségbe Ukrajnát, ami azonnal a harmadik világháború kitörését jelentette volna, hiszen egy háborúban lévő ország esetén a többi tagállamnak be kellett volna avatkozni - mondta.

Az ukrán NATO-tagság nincs napirenden, és belátható időn belül ebben változás nem is lesz - szögezte le.

A miniszter elmondta, az európai uniós csúcs lényegesen nehezebb volt, mert Európában hasonló változás nem következett be.

A változáshoz valószínűleg az kellett volna, hogy Donald Trump ne az amerikai elnöki, hanem a német kancellári tisztséget szerezze meg - jegyezte meg.

Hozzátette: az egyértelmű magyar véleménynyilvánítás is megtörtént a miniszterelnök részéről, és Brüsszelnek el kell fogadnia annak a kétmillió embernek a véleményét, akik a Voks 2025 szavazáson foglaltak állást és nem szeretnék Ukrajnát az EU tagjainak sorában látni. Ezt az egyértelmű és világos véleményt nem lehet lesöpörni az asztalról; előbb-utóbb Brüsszelnek is be kell látnia, hogy ez a realitás - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely kitért arra, látják, hogy Brüsszelből és Kijevből egyre sajátosabb stílusban, egyre nagyobb nyomás helyeződik a magyar kormányra és Magyarországra.

Hozzátette, ennek vannak nemzetbiztonsági vonatkozásai is: szerdán tájékoztatták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát arról, hogy az ukrán titkosszolgálat újságírókat és sajtóorgánumokat is megkeresett és velük kapcsolatot létesített. Nyilván ezeket az eszközöket is a magyar emberek véleményének megváltoztatására akarják használni - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a korábbi bővítésekkor az unió saját biztonságát úgy garantálta, hogy NATO tagországokat vett fel tagjai sorába, ez egy biztonsági garancia. Ez Ukrajna esetében az új helyzetben azt jelenti, hogy Ukrajna a NATO tagja nem lehet, ezért hasonló biztonsági garanciát az Európai Unió sem kaphat, ezért Ukrajnával másféle kapcsolatra kell törekedni - összegzett.

A miniszter közölte, a tagállamok döntő többsége - a szlovák és magyar véleménytől eltekintve -, az ukrán csatlakozás támogatása mellett van, Magyarország viszont nem tarja helyesnek a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitását, és nem is járult hozzá.

Ugyanakkor vitatta azt az álláspontot, hogy a magyar miniszterelnök vétózott volna, ezt leegyszerűsítésnek tartotta. Felhívta arra a figyelmet, hogy az uniós alapszerződések szerint az EU bizonyos döntéseket csak akkor tud meghozni, hogyha azt egységes akarattal valamennyi tagállam támogatja.

Tehát nem arról van szó, hogy a magyar kormányfő bármit megvétózna, hanem bizonyos döntések nem születhetnek meg egységes akaratnyilvánítás nélkül, és ebben az esetben is erről van szó - jelentette ki.

Gulyás Gergely elmondta, nehéz a helyzet az országban az aszály miatt, a kormány azonban ingyenesen biztosítja a gazdáknak a vizet.

Felidézte, hogy a kormány már májusban felállította az aszályvédelmi operatív törzset és biztosított 4,7 milliárd forintot, amely a gazdáknak jelentős segítség.

Közölte, azóta ezer ember dolgozik azon, hogy az óriási vízmennyiséget - egyharmadnyi Balaton vizét - tárolják és el tudják juttatni az aszállyal sújtott területekre.

Hozzátette, ezen kívül mintegy 10 milliárd forint értékben ingyen biztosítják a vizet a magyar gazdáknak. Ezt Brüsszel megtámadta magyar ellenzéki támogatással, de a kormány kitart amellett, hogy ilyen nehéz időszakban a magyar gazdáknak a víz ingyenes biztosítása a versenyképesség szempontjából is rendkívül előnyös - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely azt mondta, az aszályvédelmi operatív törzs a következő hetekben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy vizet juttasson a víztározókból a földekre, hogy mérsékeljék az aszályt, "mert itt nagyobb célkitűzés sajnos nem reális".

Az ehhez szükséges személyi és anyagi feltételek rendelkezésre állnak - jelezte.

Vitályos Eszter kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy 45 évvel Farkas Bertalan küldetése után, újra magyar kutató űrhajós, Kapu Tibor utazott a világűrbe, 14 napot tölt a nemzetközi űrállomáson, ahol 31 ország csaknem 60 tudományos kísérletét végzik majd el, köztük 25 magyar vonatkozású tudományos aktivitást is.

A HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében elindított kísérletek egyik fő célja, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk a világűr emberi szervezetre és anyagokra gyakorolt hatásairól - ismertette. A kutatási területek között említette a földmegfigyelést, az anyagtudományt, a sugárzástant, a folyadékfizikát, a virtuális valóságot, a gyógyszerkutatást, az orvostudományt és a mikrobiológiát is.

Köszönetét fejezte ki Ferencz Orsolya miniszteri biztosnak és a HUNOR program valamennyi munkatársának a program előkészítéséért.

Úgy értékelt, ez az űrutazás inspiráció lehet mindannyiunk számára, különösen a fiatal generációk számára, akik most láthatják, hogy a csillagos ég valóban nem a határ, hanem csak a kezdet.

Szólt a július elején életbe lépett családtámogatási változásokról is. Elmondta, a jövő évi költségvetésből 4802 milliárd forintot, a GDP 5 százalékát fordítja a kormány a családokra, ezzel elindul az ország eddigi legnagyobb családtámogatási programja - mondta.

Ismertette, két lépésben, július 1-jétől 50 százalékkal és 2026. január 1-jétől újabb 50 százalékkal megduplázzák a családi adókedvezményt, ezáltal mintegy egymillió családban emelkedik a szülők jövedelme.

Ez azt jelenti, hogy júliustól az egy gyermekeseknél a jelenlegi 10 ezerről 15 ezer forintra, a kétgyermekeseknél 40 ezerről 60 ezer forintra, a háromgyerekesek esetében pedig 99 ezerről összesen 150 ezer forintra emelkedik a havonta érvényesíthető adókedvezmény összege - részletezte.

A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy július 1-jétől bevezették a csed, a gyed és az örökbefogadói díj szja-mentességét, valamint a csed extrát. Ez utóbbi azoknak az édesanyáknak nyújthat segítséget, akik már 90 nap után szeretnének visszatérni a munkájukhoz anélkül, hogy ezzel elveszítenék a gyermekek után járó ellátást - fejtette ki.

Vitályos Eszter beszámolt az elmúlt hetek megvalósult fejlesztéseiről. Elmondta, Vecsésen összesen 2,5 milliárd forintból valósult meg az Airport Home beruházás, amelyhez az állam 750 millió forinttal járult hozzá.

Számos óvoda- és bölcsődefejlesztést ismertetett, amelyek összértéke több mint másfél milliárd forint. Hozzátette, a településfejlesztést területén több mint 18 projektet adtak át 5,3 milliárd forint összegben.

Az új, háromszázalékos lakáshiteleknek Gulyás Gergely szerint idén költségvetési kihatása nincs, a 2027-29 közötti időszakban 50-100 milliárd forint közötti kiadást jelenthet, de nem tudni, mennyien élnek majd a lehetőséggel. Egy 50 millió forintos hitelnél, 25 évre felvéve, az állami kamattámogatás 15-25 millió forint között lehet. Mivel a kamatkülönbözetet az állami fizeti, a hitelkihelyezés a bankok érdeke - tette hozzá.

Az első lakás szerzésébe a már birtokolt termőföld vagy zártkerti ingatlan nem számít bele, sőt az sem, ha egy ingatlant többen örökölnek és 50 százalék alatti a tulajdon, illetve ha a lakóingatlan csekély értékű.

Később azt is hozzátette: a háromszázalékos lakáshitel nem jelent illetékmentességet.

Kérdésre elmondta: az, hogy az ingatlanpiacra mekkora hatása lesz a programnak, nehéz felmérni. Az árak csökkeni nem fognak, de arra számítanak, hogy egyébként is emelkednek. Olyan mértékben megközelítőleg sem fognak ugyanakkor nőni, mint amekkora segítséget jelent a program az ingatlanvásárlóknak - közölte.

Szólt arról is, hogy a kedvezményes lakásfelújítási programról a kormány legkésőbb szeptemberben dönt.

Az aszállyal összefüggésben elmondta: az idei és a jövő évi költségvetés is biztosítja a 10 milliárd forintot az ingyenes öntözésre a gazdáknak. Az öntözhető területeket tekintve nem állnak jól, a rendszerváltozáskor lényegesen nagyobb területen lehetett öntözni. A cél, hogy minél nagyobb területen ezt meg lehessen valósítani, az unió e téren a jó oldalát mutatja és rendelkezésre állnak a fejlesztésre források - közölte.

Arra, hogy a Tisza Párt az Európai Parlamentben (EP) megszavazta azt, hogy fizetni kelljen a gazdáknak az öntözővízért, a miniszter úgy reagált: a Tisza Párt csak azt folytatja, amit a baloldal elkezdett. Kollár Kinga már utat mutatott, amikor azt mondta, hogy minél rosszabb Magyarországnak és a magyar embereknek, annál jobb nekik. Ennek része az a teljesen érthetetlen szavazás is, hogy miért kívánják a gazdáknak juttatandó ingyenes vízellátást lehetetlenné tenni - jelentette ki.

"Valószínűleg kevesebben lettek volna" - válaszolt arra a kérdésre, hogy akkor is ennyien lettek volna a Pride-on, ha nem tiltják be.

A Pride a kormányülésen nem került szóba, és a rendezvény minősítéséről úgy nyilatkozott: "ott ahol drag queennek nevezett lények" vannak a színpadon, azt nehéz nem Pride-nak minősíteni.

A Pride kapcsán jogi és politikai vita alakult ki, a kormány célja egyértelműen a gyermekvédelmi szempontok érvényesítése volt, ez csak részben sikerült - jelezte.

Arra a kérdésre, hogy megáll-e Karácsony Gergely főpolgármester érvelése, miszerint az önkormányzatokra nem vonatkozik a gyülekezési törvény, elmondta: nem, a helyzet egyértelmű. Ha valaki azt, ami múlt szombaton Pride címén történt, nem tartja a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvénynek, "az adja vissza a jogi diplomáját" - közölte.

Azt, hogy egy Pride-on nyilatkozó magyar pedagógus arról beszélt, az iskolájában LMBTQ-érzékenyítés zajlik, Gulyás Gergely úgy kommentálta: a törvények az alapítványi, az egyházi és az állami iskolákra is vonatkoznak. Ha ilyen van, az Oktatási Hivatal feladata vizsgálni ezt, mert összeegyeztethetetlen a kormány gyermekvédelmi célkitűzéseivel és a gyermekvédelmi törvénnyel.

A miniszter felettébb aggályosnak nevezte, ha a BKK-nál, egy döntően közpénzből működő cégnél, LMBTQ-érzékenyítés történt, és célszerűségét sem látja.

Kitért arra is, minden normális erkölcsi érzékkel és jóízléssel rendelkező embert fel kell, hogy háborítson az, amikor a Pride-on egy drag queen kokárdával a mellkasán táncolt, majd a földhöz vágta azt.

A Pride kapcsán később azt mondta: a magyar történelem azon időszakán túl vagyunk, amikor politikusok döntöttek arról, kinek kell bíróság elé állni. A résztvevők megítélése hatósági feladat, de alapvetően más megítélés alá esnek, mint a szervezők, hiszen két ellentétes állítás volt az állam és az önkormányzat részéről a gyűléssel kapcsolatban.

Kérdezték arról, bár Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője felszólította Karácsony Gergelyt, hogy számoljon el a Pride-ra költött összeggel, ő ezt nem tette meg. Gulyás Gergely azt felelte, hogy a fővárosnak el kell számolnia azzal, hogy mire költi a közpénzeket. Hozzátette, ha jól érti, nem állt közgyűlési jóváhagyás a rendezvény és a pénzkiadás mögött. Azt látjuk, hogy a főváros úgy hirdeti a csőd közelségét, hogy közben jelentős pénzekért Pride-ot szervez és ötven milliárdért telket vesz. "Szeretnénk mi így csődbe menni" - fogalmazott.

(MTI-fidesz.hu)