Szombaton délelőtt mondott előadásában beszélt az új román kormányfővel való együttműködésről, a Kneecap zenekar Magyarországról való kitiltásáról, a világháború kialakulásának esélyéről, valamint bejelentette, hogy digitális polgári köröket alapítanak a "szétrombolás kultúrájának" ellenpontjaként.

A kormányfő a Tusnádfürdőn, Tusványos 34 - Ránk számíthatsz! című rendezvény nagyszínpadán mondott, közel egyórás beszédében közölte: ezzel a választási eredménnyel nem volna elégedett, mert 2022-ben 87 helyen nyertek jelöltjeik.

Miért adnánk alább 2026-ban? Nem adjuk alább - fogalmazott a közmédia által is közvetített beszédben.

A kormányfő jelezte: cikluszárónak szánja beszédét, de arra készül, hogy egy év múlva ciklusnyitó előadást tart ugyanitt, majd a választás külhoni magyarok életére gyakorolt hatását hangsúlyozta, mondván, mindig két sors közül lehet választani. Kijelentette: a Brüsszelből irányított magyarországi ellenzék krédója már elhangzott, amikor Nagyváradot román földnek nevezték. Mi ennek az ellenkezőjét képviseljük, mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, ezért a nemzeti kormányra mindig lehet számítani. Kiállunk a magyarokért, küzdeni fogunk önökért is, és azt kérem, hogy önök is álljanak ki a saját jövőjükért - fogalmazott.

Hangsúlyozta: a demokrácia azt jelenti, hogy "minden választás nyílt; ez benne a szép és a veszélyes is", "aki garanciát akar a győzelemre, az eltévesztette a házszámot", mert úgy lesz, ahogy az emberek döntenek.

Van esély az együttműködésre, ha úrrá tud lenni Románia azon a nehéz gazdasági helyzeten, amiben van - jelentette ki román kollégájával, Ilie Bolojannal a napokban folytatott megbeszéléséről szólva a miniszterelnök.

Megemlítette, Ilie Bolojan a 24. román kormányfő-kollégája, úgy folytatva, a román politikai rendszer stabilitását nem a miniszterelnökök, hanem az államfők stabilitása adja. Orbán Viktor kiemelte: a román miniszterelnök "nehézsúlyú politikus", aki nagyváradi ember, így "ugyanabban a kódrendszerben és kulturális mintázatban mozog, mint mi", ugyanakkor román hazafi, aki küzdeni fog a nemzeti érdekekért, eközben "közös román-magyar sikerekre is vágyik", és azokban is érdekelt és tenni is fog értük.

Orbán Viktor az "antiszemita és terrorizmust dicsőítő rockbanda", a Kneecap zenekar magyarországi kitiltásáról szólva fontosnak nevezte, hogy Magyarország a szabadság és a béke szigete egy felfordult világban, ahol senkit sem lehet származása vagy vallása miatt bántalmazni, még verbálisan sem. Megjegyezte, a Sziget Fesztivál szervezőinek meg "lehetett volna annyi eszük", hogy nem hívják meg a zenekart és nem hozzák ilyen helyzetbe Magyarországot.

Kitért arra is: van egy jelenség a showbizniszben Magyarországon: az egyik véglénynek nevezi azokat, akik nem tetszenek neki, a másik fejbe lövi színpadon a miniszterelnököt, a harmadik antiszemita terrortámogató együttest hív meg. Valami láthatóan félrecsúszott a választás előtt a magyar showbizniszben - mondta.

Hozzátette: érti, hogy mindenki pénzből él, de a pénz ennyire azért nem lehet fontos.

A miniszterelnök bejelentette, hogy digitális polgári köröket alapítanak, mert "szükség van egy digitális polgári erőre", és közölte, hogy az első számú digitális polgári kört már meg is alapították, előadása végén annak honlapja elindul, és minden információ ott érhető el.

Kiemelte: a digitális polgári körök megalakításának van választási jelentősége, de jóval túlmutat azon. "Nekünk, jobboldali, polgári, keresztény konzervatív, nemzeti közösségnek Magyarországon is kezdenünk kell valamit a virtuális térrel. Ma ez ellenséges terület és ez nincs így jól" - fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra: az elmúlt másfél évtizedben valami megváltozott a világban, webkamerákra cseréltük a kávézókat, fórumokra a baráti találkozókat, chatablakokba költöztettük a beszélgetést, és ha valami nem az internetről indul, nem lesz belőle semmi. Ez a változás végigsöpört az egész nyugati világon, nincs benne semmi sajátosan magyar. Ugyanakkor magyar jelenség a durvaság, a sértegetés, a trollkodás és a digitális erőszak.

Aki vállalja "a polgári, nem baloldali, nem progresszív, nem libsi meggyőződését", azt megtámadják, kigúnyolják, méltóságában bántalmazzák, és ez ellen tenni kell valamit, létre kell hozni a digitális térben a szétrombolás kultúrájának ellenpontját - mondta.

Hozzátette: a tiszás digitális agresszió ellen korábban már létrehozták a Harcosok Klubját és ez fontos, de nem mindenkinek való a harc. "Van, akinek kifejezetten elege van a konfliktusokból, ezért kell egy hely, egy tér azoknak is, akik nem akarnak részt venni direkt politikai csatákban, de részt akarnak venni az országépítésben. Kell egy tér, egy támasz, kell a politikai és közösségi védelem, kell sok digitális polgári kör" - fogalmazott Orbán Viktor.

Azt is mondta: a digitális polgári köröknek van jelentőségük a nemzeti szuverenitás szempontjából is, ugyanis a globalisták, a baloldaliak, a háborúpártiak már mind ott garázdálkodnak a digitális térben. "Nekünk is szükségünk van egy digitális honfoglalásra", létre kell hoznunk az immunrendszert, a "mi morális forráskódunkat", a "mi nemzeti algoritmusunkat" - mondta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon vita van arról, mit nyertek a magyarok Donald Trump győzelmével. Kiemelte: Donald Trump győzelmével sikerült elkerülni a világháborút egyelőre, megszüntették a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációt, megszüntették a paksi erőmű elleni gazdasági szankciókat, így azt be tudják fejezni, és megindultak az amerikai beruházások Magyarországra - sorolta. Hozzátette: eddig négy, a kutatás-fejlesztés terén kiemelkedő beruházás történt és szeptemberben három újabb várható.

A kormányfő ugyanakkor úgy értékelt: a világháború esélye folyamatosan nő, Magyarországnak pedig fel kell készülnie arra, hogy kimaradjon a konfliktusból. Azt mondta: a korábbi világháború kitörését olyan előjelek előzték meg, mint a nagyhatalmak közötti rivalizálás erősödése, a fegyveres konfliktusok számának növekedése vagy a felerősödő fegyverkezési verseny. Magyarországnak csigavérre, higgadtságra, stratégiai nyugalomra van szüksége - hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: Ukrajnát akkor sem szabad felvenni az Európai Unióba - amivel a háborút is behoznánk - hogyha egész Brüsszel a feje tetejére áll.

Magyarország diplomáciai és hatalmi befolyásának korlátai nyilvánvalóak. Ezért elsősorban a regionális békére kell összpontosítani. Békeszövetségeket kell kötni, akivel csak lehet - hangsúlyozta.

A kormányfő leszögezte, a háborúból való kimaradásra fel kell készülni. Ehhez jó kapcsolatot kell ápolni a világ minden hatalmi központjával. Arra van szükség, hogy minden nagyhatalom gazdaságilag és anyagilag érdekelt legyen Magyarország sikerében, vagyis senki ne legyen érdekelt Magyarország lerombolásában és meggyengítésében.

A háborúból való kimaradás feltétele, hogy legyen erőnk megvédeni magunkat - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: "itt van még teendő, habár a honvédelmi kiadások már 1750 milliárd forintnál tartanak".

Fejleszteni kell az ország válságálló-képességét, önellátási képességét a hadiiparban, az energiában, az élelmiszerben és a digitális képességek terén. Ez utóbbi terén a mesterséges intelligencia megjelenése mindent megváltoztat - mondta, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos munkát nemzeti hatáskörben kell elvégeznünk, mert az Európai Unió ebben a versenyben nem ér semmit - szögezte le.

Orbán Viktor fontos célnak nevezte a humánerőforrás-fölényt. Mint mondta, ma Európában a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra, de a felsőoktatásra biztosan. Magyarország az európai élmezőnybe tartozik a szakképzésben. Három magyar egyetem a világ első kettő, kilenc magyar egyetem pedig a világ első öt százalékába tartozik.

Teljes nemzeti egyetértést szorgalmazott arról, hogy Magyarország nem zárkózhat be semmilyen blokkba. "A nyugati szövetségi rendszer részei vagyunk, de ott kell lennünk a keleti gazdaságban is" - tette hozzá.

A magyar külpolitikának és a magyar nemzetstratégiának egyensúlyra kell törekednie, hogyha nemzetként, magyar nemzetként akarjuk megélni a következő évtizedeket - jelentette ki.

Úgy összegzett: a világháború fenyegető árnyai látszanak, az európai háború pedig valóság. "Európai háború nem lesz, hanem van" - jelentette ki, az orosz-ukrán háborút európai háborúnak nevezve.

Értékelése szerint az orosz-ukrán konfliktust a nyugati politika a demokrácia és az autoriter rendszerek tengelyén írja le, de valójában Ukrajna nyugathoz tartozása a Nyugat és Oroszország közötti erőegyensúly felbomlását jelenti. Hozzátette: azzal, hogy a nyugat magához akarta vonzani vagy elfogadta Ukrajna ilyen irányú törekvését, elindított egy háborús spirált.

Megjegyezte: csak az amatőrök gondolják, hogy természetes dolog támogatni a NATO vagy az EU részéről Ukrajna nyugati integrációját, mert minden ilyen mozdulat megbontja az erőegyensúlyt, és mivel ez az ellenérdekelt fél számára egzisztenciális kérdés, így azonnali reakciót vált ki.

Értékelése szerint ebből az a tanulság a nyugat részéről, hogy a háborút a jó szándék is kiválthatja, ha rossz helyen és rossz módon jelenik meg.

Felidézte: Helmut Kohl volt német kancellár zsenialitása volt, hogy a német újraegyesítés ügyét jó időben, jó helyen és jó módon jelenítette meg, ezzel szemben Ukrajna nyugathoz való vonzását rosszkor, rossz időben, rossz módszerrel jelenítették meg, aminek a vége háború lett.

Azt mondta: az EU eldöntötte, hogy háborúba megy, és hogy ha az Egyesült Államok kiszáll, akkor is folytatja Ukrajna támogatását. Ezzel szemben - folytatta - Magyarország eldöntötte, hogy nem megy háborúba.

"Az Európai Unió eldöntötte, hogy annak érdekében, hogy Magyarország is háborúba menjen, legyen ukránbarát és Brüsszel-barát kormány Magyarországon. Ez a magyar belpolitika mai alapképlete. Mi pedig eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen" - jelentette ki.

Orbán Viktor háborús költségvetésnek nevezte a következő hétéves uniós költségvetés tervezetét, arra hivatkozva, hogy az abban szereplő adatok szerint pénz 20 százaléka Ukrajnába menne, és a maradékot sem fejlődésre vagy mezőgazdaságra költenék, hanem háborús készülődésre.

Értékelése szerint ez egy olyan Európai Unió költségvetése, amely le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén abban a reményben, hogy a háborús vereség megrendíti az orosz kormányzati rendszert, ez utat nyit egy hatalomváltásnak és a liberális politikának, majd "visszatérnek a jelcini idők és indulhat a biznisz".

Kijelentette: Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, hanem egy békét és fejlődést támogató költségvetés szorgalmaz, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadja el.

Orbán Viktor arra is kitért: a Magyarországnak járó uniós pénz felét, 12 milliárd eurót, már hazahozta a kormány, és a másik fele is meglesz, mert amíg nem kapja meg Magyarország az elmaradt pénzt, addig nem lesz új hétéves európai költségvetés, ennek elfogadása ugyanis egyhangúságot igényel. "Hazahozzuk és nem teszünk semmilyen engedményt sem a szuverenitásunkból" - mondta.

Arra figyelmeztetett: a tiszások és a DK-sok "tandeme" is hazahozná az EU-s forrásokat, mert van egy megállapodásunk Brüsszellel, hogy cserébe támogatják majd a háborút Ukrajnában, beleegyeznek Ukrajna európai uniós tagságába, végrehajtják a migrációs paktumot, visszavonják a gyermekvédelmi törvényt, visszavonják a multikat terhelő adókat és eltörlik a rezsicsökkentést. "Vagyis lesz pénz a szuverenitásunkért cserébe. Ez az ő lehetőségük. Azt javaslom, inkább hozzunk haza mi" - jegyezte meg.

Vezetésváltást sürgetett az EU élén, mert véleménye szerint a jelenlegi uniós vezetés kényszerpályára helyezte az EU-t és ez a kényszerpálya kereskedelmi háborúhoz vezet, amit nem nyerhetünk meg. Úgy összegzett: Brüsszel egy kereskedelmi vagy hidegháborúba készül az Egyesült Államokkal és Kínával, és egy forró háborúban áll Oroszországgal, közben pedig tartósítani és mélyíteni akarja a háborús részvételét Ukrajnában.

Hozzátette: meggyőződése szerint ez ellentétes a tagállamok érdekeivel és az európai emberek többsége sem támogatja ezt a politikát. Arról, hogy ennek mégis mi értelme van ennek, miért csinálják ezt, megjegyezte: "az erre vonatkozó titkos iratot a Rogán-műveknek még nem sikerült megszereznie", ezért csak intellektuális lehetőségek vannak a kérdés megválaszolásához.

Szerinte az első szempont, hogy van egy föderalista mesterterv, vagyis az Európai Bizottság Brüsszelben minden válságra úgy tekint, mint az európai egyesült államok fölépítésének újabb lehetőségére. A második lehetőség, hogy az EU költségvetési gazdálkodása ma már csak hadigazdálkodással és hadikölcsönökkel tartható fenn, mert elvesztette a versenyképességét, de az is lehet egy szempont, hogy Ukrajna uniós tagsága biztosíthatja egyes gazdasági szereplők ottani érdekeltségének a védelmét úgy, hogy egy kézi vezérelhető uniós tagállamot hoz létre - tette hozzá.

Emlékeztetett: az elmúlt tíz évben Angliát kiengedték az EU-ból, Ukrajnát meg fel akarják venni, ami "gazdaságilag őrület", de "van benne rendszer", mert Anglia szuverenista és sose járulna hozzá egy föderális Európai Egyesült Államokhoz, Ukrajna meg igen.

Orbán Viktor kifejtette, a magyar nagystratégia lényege abból indul ki, hogy 1920-ban szentesítették Magyarország vereségét, az ország ellenségei úgy döntöttek: Magyarország kicsi lesz és szegény.

"Mi azért vagyunk a politikában és az a mi nemzetstratégiánk lényege, hogy ezt a sorsot megváltoztassuk, vagyis Magyarország nagy lesz és gazdag, ez a magyar nemzetstratégia magja" - fogalmazott.

Elmondta, a magyar nagystratégiának egyebek mellett arra a kérdésre is válaszolnia kell, honnan lesz ember, nyersanyag, energia, tőke, tudás, továbbá hogyan lesz Magyarország képes az önvédelemre és hogyan ne lehessen kihagyni a nemzetközi döntésekből.

Úgy folytatta, "emberimportra nem készülünk", egy családbarát nemzetre van szükség.

Hozzátette, az egész Európai Unióban, az adókedvezményeket, az otthonteremtési támogatásokat is beleértve, Magyarország költi a legtöbbet a családok támogatására. A fiataloknak is kínálnak most egy lehetőséget, hogy az otthonteremtési hitellel a nemzetnek nemcsak kulturálisan, hanem tulajdonosként is részei legyenek, ezzel a családot, a fiatalokat és a nemzetet is erősítik - mondta.

A kormányfő szólt arról is, hogy a migráció miatt Közép-Európáé a jövő.

Azt mondta, Magyarországtól nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak, növekvő muszlim népességi aránnyal, a nagyvárosok pedig belátható időn belül muszlim többségűek lesznek, megtörténik a lakosságcsere.

Hozzátette: Európa továbbra is migrációs célpont marad, és amikor majd Afrika is igazán megindul, akkor a nyugat egy ilyen arányú migrációs társadalommal a testében nem fogja tudni megvédeni magát.

Tíz év múlva az akkori miniszterelnöknek az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az ország nyugati határait is megvédje a migrációtól - jelentette ki.

A kormányfő úgy értékelt, a nyugatiak ösztönrendszerében nem kapcsolódott össze a kereszténység és a nemzeti létezés. A nyugatiaknak 1300 éve, a 732-es poitiers-i csata óta nincs olyan élménye, hogy a kereszténység elvesztése esetén a nemzetként való létezés is elveszik - magyarázta.

Ezzel szemben a magyar alkotmány elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét - mutatott rá.

Értékelte a kereszténység és a politika viszonyát, amelynek szerinte három stációja van: volt olyan, hogy az európai nemzetek többsége élő hittel rendelkezett, ez volt a hitbéli kereszténység, majd a keresztény hitből kinőtt kultúra továbbra is megmaradt mint koordinátarendszer a népek számára, ez a kulturális kereszténység, itt van ma Közép-Európa.

Hozzátette, a harmadik stáció a zéró kereszténység, amikor már a kereszténység mint kultúra sem szolgál kódrendszerként és kiszorul az országok életéből.

Orbán Viktor közölte, ennek van egy átbillenési pontja, amely akkor érkezik el, amikor törvényerőre emelik az azonos neműek házasságát, ez a döntés ugyanis megtagadja a keresztény módra való együttélés alaptételeit. Itt tartanak ma a nyugatiak, ebben az állapotban érte őket a tömeges migráció, és ez az állapot védekezésre képtelenné tette őket - tette hozzá.

Az, hogy mi meg tudjuk-e vetni a lábunkat ott, ahol vagyunk, csak rajtunk múlik, meg a fiatalokon. Megtanítottuk-e nekik, hogy ha magyarok, akkor feladatuk van és a feladat az: megőrizni, amink van, megszerezni, ami még nincs, de kell, és nemet mondani arra, amire nincs is szükségünk - összegzett.

A miniszterelnök előadása után kérdésekre válaszolva arról is beszélt: Magyarország ma még szuverén ország, de ezért mindennap meg kell harcolni.

Azt hangsúlyozta: a szuverén Magyarország azt jelenti, hogy úgy élünk, ahogy akarunk, magyar módra, és nem úgy, ahogyan azt más megmondaná nekünk, azaz migránsok, háború és gender nélkül.

Arra a kérdésre, mit tenne az Európai Bizottság elnökeként, Orbán Viktor a tagállami és az uniós hatáskörök egyensúlyának helyreállítását említette az elvett jogkörök visszaadásával, valamint "a koncentrikus körök Európájának megépítésének" megkezdését "egy borzalmasan bonyolult diplomáciai művelet" keretében. Célnak azt nevezte, hogy minden nemzet eldönthesse, az európai építmény mely részéhez kíván csatlakozni.

Ez nem marad meg, ez dezintegrálódik, hanyatlik, széthullik, feszülnek az eresztékek, nem vesszük fel, akiket kellene, ilyenek a szerbek és a többi délszláv, fölvesszük, akiket nem kellene, ilyenek az ukránok, elengedtük az angolokat, akiket nem kellett volna, és valahogy vissza kellene kötni őket - fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a konstrukció hibája, hogy "nem tudunk olyan európai konstrukciót létrehozni, amelyben minden nemzet ugyanazon a módon érezné magát komfortosan, jól és boldogan".

A lehetséges csoportosulások között említette a biztonság, a szabad mozgás, a "közös pénztárca", vagyis az euróövezet és az alkotmányos intézmények köreit.

Orbán Viktor kiemelte: az energiabiztonságot is érintő biztonsági együttműködésnek tagja lehetne Ukrajna és Törökország, hangsúlyozva, Magyarország nem akar európai egyesült államokat.

A koncentrikus körökből épülő Európának a megépítése az egyetlen esély, hogy megmentsük az Európai Uniót. Egyébként széthullik, dezintegrálódik, külső vonatkoztatási pontokhoz fog, mint a britek, kapcsolódni - jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, ennek nem egy összeomlás, hanem a döntések végre nem hajtása lesz a megmutatkozása. Ez így megy: egyre több döntés, egyre kevesebb végrehajtás, és az egész megbénul - mondta.

A kormányzat családpolitikájának feladataként említette a miniszterelnök, hogy a "néhány év vándorinasság után" hazatérő fiataloknak legyen hova hazatérniük.

Ezért dolgozunk, hogy legyenek magyarok Erdélyben, hogy legyen az erdélyi magyarnak hova visszajönni, hogy legyenek magyarok Budapesten, hogy a nagyobb bajt elkerüljem - fogalmazott, majd azt hangsúlyozta, a fiatalok nem azt szeretik, ha adnak neki, hanem azt szeretik, ha valódi esélyt kapnak, ahol megmutathatják magukat.

Nemzetépítési szempontból áttörésnek nevezte, hogy egy 18 éves vagy idősebb fiatal dönthet úgy, hogy saját otthona lesz, majd azt hangsúlyozta, hogy a családbarát Magyarország valójában egy életpálya, ami a munkás- vagy diákhitellel kezdődik, az otthonteremtéssel, a 25 - a gyermekes nőknek 30 - éves korig tartó szja-mentességgel, a családtámogatásokkal, az otthonteremtés támogatásával, a csok-kal, az adókedvezményekkel folytatódik, "és ez elvisz téged egészen az életed végéig".

Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy ha nem is jövőre, de még az ő életében el kell következnie, hogy a magyar válogatott döntőt játszik a labdarúgó-világbajnokságon.

Amikor példaképéről kérdezték, Orbán Viktor kijelentette, "még az elején vagyok, nem választottam".

(MTI-fidesz.hu)