Amit az ÁVH-ról tudni kell

Tasnády Katalin

2026. szeptember 1-től a civilizált, alkotmányos hatalommegosztási hagyományok alapján működő jogállamokban ismeretlen, példátlan jogkörű Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a köznyelvben csak új ÁVH-nak nevezett hivatal nyomozati elnökhelyettese.

2006-ban végzett a Károli Gáspár Református Egyetemen. Ügyvédjelölt volt, majd a rendőrségen helyezkedett el, innen került egy kerületi ügyészségre, majd a Fővárosi Nyomozó Főügyészségre.

Pályázatát az Országgyűlés Tisza-többségű igazságügyi bizottsága közérdekű adatigénylés ellenére sem adta ki.

Tasnádyt a miniszterelnök a kinevezésekor úgy méltatta, hogy ő lesz az új ÁVH legfontosabb vezetője.

Magyar Péter sok sikert kívánt Tasnádynak a vállalt hatalmas feladathoz.

Ez a feladat a magyar jobboldal tagjainak vegzálását, vállalkozásaik jogtalan elvételét, jogorvoslat nélkül kiszabható, példátlan méretű bírságokat, besúgásra kényszerítést, az otthonok titkos átkutatását és lehallgatását jelenti az új ÁVH-ról szóló törvény szerint.

Unger Anna Róza

Unger Anna Róza (Budapest, 1980. június 10. –) magyar politológus, egyetemi oktató.

Unger Anna 2026. szeptember 1-től a civilizált, alkotmányos hatalommegosztási hagyományok alapján működő jogállamokban ismeretlen, példátlan jogkörű Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a köznyelvben csak új ÁVH-nak nevezett hivatal elnöke.

Fizetése a mindenkori bírói illetményalap hétszerese, jelenleg havi bruttó 5 017 810 forint, azaz évente több mint 60 millió forint. A törvény szerint a hivatal elnökét a miniszterekkel azonos juttatások illetik meg. Az új ÁVH költségvetési kerete 10 milliárd forint évente.

Unger Anna a baloldal háttérvilágából érkezett az új ÁVH élére. 2010 előtt a Progresszív Intézet elemzőjeként is dolgozott. Az intézet a Gyurcsány Ferenc tudományos-szellemi hátországát összefogó, Dessewffy Tibor által vezetett DEMOS Alapítvány tulajdonában állt. Ez a szélsőbaloldali agytröszt volt Gyurcsány Ferenc támasza a kormányzásakor, később az alapítvány és az intézet szakértői Bajnai Gordon környezetében bukkantak föl. Unger Anna 2004-től közéleti publicisztikai tevékenységével is elkötelezetten képviselte a baloldali eszméket: a Progresszív Intézet elemzőjeként még 2009-ben, a világgazdasági válság tombolásakor is Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki munkásságát mentegette.

Az is dokumentált, hogy Unger Anna a 2000-es évek közepe óta demokrácia-kutatóként és választási szakértőként vett részt a Soros-hálózat rendezvényein. Később is a Fidesz-kormány és a jobboldal kritikusaként vált egyre ismertebbé. A 2022-es választásokat megelőzően az amerikai National Endowment for Democracy és más külföldi pénzalapok által finanszírozott Partizán állandó vendége volt.

Az új ÁVH élére történő kinevezésekor az ELTE TÁTK docense, oktató a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében és az Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszéken. Férje Ziegler Dezső Tamás, az ELTE TÁTK oktatója, közös publikációkat is jegyeznek. Bicskén élnek.

Hallgatóitól 2,87-es átlagot kapott az egyetemi oktatókat értékelő MarkMyProfessor oldalon. Az új ÁVH elnökét különösen segítőkészségből pontozták le az értékelők: ebben a kategóriában még a kettes átlagot sem érte el. Egyesek szerint a stílusa nagyon nem szimpatikus, egy másik értékelő szerint egyenesen minősíthetetlen, egy harmadik pedig azt írta, Unger örökre elvette a kedvét, hogy egyetemen tanítson vagy doktorit csináljon a jövőben.

Az új ÁVH élére történő jelölését kritizálta az Akadémiai Dolgozók Fóruma, mivel „egy évvel ezelőtt [Unger Anna] kezdeményezte az ELTE-n a szenátus zárt ülésének elrendelését, amikor a négy kutatóközpontot kiszakították az MTA egykori kutatóhálózatából, és az egyetemhez csatolták”. Az alapvetően nyilvános ülésen így Unger kezdeményezésére nem vehettek részt az érintett központok dolgozói és érdekvédelmi szervezetei. Az ülés jegyzőkönyve azóta sem ismert.

Unger az új ÁVH élére egy vitatott folyamat végeredményeként került. A korábbi 96 pályázó közül augusztus végére mindössze három elnökjelölt maradt: Unger Anna, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, és Jancsics Dávid korrupciókutató. Jancsics azonban visszalépett, ezért a Tisza-frakció jelöltje, Sárvári Nicholas maradt még jelöltként, aki nem tudott a jelöléséről, majd a Tisza képviselői is letagadták, hogy jelölték volna Sárvárit. Az elnökhelyettesi posztra 68 jelölt pályázata érkezett. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnökeként a Tisza képviselője, Hantosi István jelentette be, hogy a kiválasztási folyamatot négy civil szervezet, a Társaság A Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetségének szoros felügyelete mellett zajlik. Az első három szervezet a felsorolásban közismert Soros-szervezetek, a kiválasztási folyamatba a Tisza jelölte őket. A negyedik a Magyarok Világszövetsége volt. Utóbbit a Mi Hazánk jelölte a kiválasztási folyamatba. A Fidesz-KDNP nem vett részt az új ÁVH elnökjelölési folyamatában.

Unger kiválasztásának folyamatát előbb Hadházy Ákos, majd később Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés egyik alelnöke leplezte le. Hadházy a nyilvánosság előtt ismertette a hozzá eljuttatott további jelöltek kvalitásait, Hallerné pedig egy interjúban elismerte, hogy Unger kiválasztása nem objektív szempontrendszerek alapján történt.

Az Országgyűlés augusztus 28-án az új ÁVH-nak csak az elnökét és nyomozati elnökhelyettesét választotta meg, ezért a parlament igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága a közpénzügyi, a vádemelési és a fellebbviteli elnökhelyettesi tisztségére vonatkozó pályázatokat eredménytelennek nyilvánította, majd új pályázatot írt ki.