Jogászok bírálják a büntetőeljárások gyakorlatát

A jogállami büntető igazságszolgáltatás tíz pontja

Alulírott jogászok hiszünk a rendszerváltás vívmányaiban, amelyek világos határvonalat húztak a jogállam és a rendőrállam közé azzal, hogy az egyén szabadságát garantálták a hatalom szabadságával szemben. Úgy érezzük, hogy ma ezek a 37 esztendős vívmányok veszélyben vannak.

Egy jogállamban az alapvető emberi jogok mindenkit egyformán megilletnek, így a törvény ellen vétőket is. A jogállami eljárásmód akkor is elengedhetetlen, ha a társadalom adott ügyben jogosan várja el az elszámoltatást.

Egy jogállamban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Az ártatlanság vélelme megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, ha nincsen konkrét biztonsági kockázat. Az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljárás követelményét sérti az a gyakorlat, amely a büntetőeljárásokat médianyilvánosság előtt zajló, megalázó és megfélemlítő politikai látványossággá alakítja.

Egy jogállamban a letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a terhelt személyi szabadságának szükséges és arányos elvonása a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának érdekében.

Egy jogállamban a letartóztatás szigorú törvényi feltételekhez kötött intézmény: kizárólag a szökés, az elrejtőzés, a bűnismétlés vagy a bizonyítás megnehezítésének valós, megalapozott veszélye esetén alkalmazható. Teljesen abszurd ezekre az okokra hivatkozni olyan személyeknél, akiknél fogalmilag kizárt a bűnismétlés, akik hónapok óta tisztában voltak a készülő eljárásokkal, önként jelentkeztek a nyomozó hatóságoknál és ha arra irányuló szándékuk van, már régen megsemmisíthették volna a bizonyítékokat.

Egy jogállamban a letartóztatás célja nem lehet a megtörés, a vallomások kikényszerítése. A mondvacsinált indokokkal elrendelt szabadságelvonás kínzás, ami nem a törvényességet szolgálja, hanem a hatalmi erődemonstrációt és az elrettentést.

Egy jogállamban a szabadságelvonás feletti bírói hatáskörnek jogvédelmi funkciója van. A büntetőeljárási kódex 1989-es módosítása, így az – akkori nevén – előzetes letartóztatás bírói hatáskörbe utalása, az állam és az egyén közti viszony megváltozott felfogását, a személyes szabadság felértékelődését tükrözte. Az automatikusan elrendelt letartóztatások kiüresítik és feleslegessé teszik a bírói jogvédelmet.

Egy jogállamban a törvényi szabályozás szerint bilincset csak szökésveszély, támadásveszély, önkárosításveszély, vagy ellenszegülés esetén lehet alkalmazni.

Egy jogállamban a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság. A gyanúsítottak kamerák kereszttüzében, vezetőszáron történő elvezetése sérti az arányosság követelményét.

Egy jogállamban nincsen elfogadható magyarázat a védőügyvéd megfigyelésére.

Egy jogállamban a büntetőeljárásnak kizárólag az objektív igazság feltárása lehet a célja és nem pedig egy politikai koncepció igazolása.

Hack Péter professzor emeritus, volt országgyűlési képviselő

Fodor Gábor egykori miniszter, volt országgyűlési képviselő

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő

Bihari Mihály professzor emeritus, az Alkotmánybíróság volt elnöke, egykori országgyűlési képviselő

Bodolai László ügyvéd

Borbély Zoltán ügyvéd

Garay Rudolf ügyvéd

Gortvay István ügyvéd

Grundtner András közjogi tisztségviselő

Juharos Róbert ügyvéd, volt országgyűlési képviselő

Koltay András egyetemi tanár

Kónya Imre ügyvéd, a Független Jogász Fórum alapító-vezetője, egykori belügyminiszter

Kóródi Mária volt országgyűlési képviselő és parlamenti alelnök, egykori miniszter

Kötter Tamás író, ügyvéd

Kukorelli István professzor emeritus, volt alkotmánybíró

Kurucz Dániel, a Köztér főszerkesztője

ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd

Mándics Botond ügyvéd

Mészáros István László ügyvéd, volt országgyűlési képviselő

Mihalik Angelika ügyvéd

Navracsics Tibor egyetemi docens, korábbi miniszter és volt országgyűlési képviselő, az Európai Bizottság volt tagja

Németh Zsolt ny. r. ezredes, egyetemi docens

Pankucsi Márta jogász-szociológus, egyetemi oktató

Pokol Béla professzor emeritus, volt alkotmánybíró

Répássy Róbert ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár

Schillinger Gyöngyvér író

Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter

Szép Tamás ügyvéd, önkormányzati képviselő

Szikinger István ügyvéd

Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke

Szotyori-Lázár Zoltán ügyvéd, megfelelési szakjogász

Tóth Máté ügyvéd, energiajogász, egyetemi oktató